53098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés házaknak és más efféléknek nagy darabban való mintázására és öntésére

— 3 -lyezünk el (1. és 2. ábra). Ezek a sokkal keskenyebb lemezek ugyancsak négy oldalkarimában vannak ellátva, melyek közül aaonban egy vagy több kb. 30° alatt van elrendezve. Ezek a lemezek tehát éket képeznek, amely igen kényelmesen távolítható el, mire a többi lemezek is könnyen eltávolíthatók. Hogy a fal vastagságában alakos kiképzéseket állíthassunk elő, különleges (15) mintalemezeket csavarunk a rendes mintalemezek belső oldalához (1. ábra). Kiálló léceket, más eféléket akképen képezünk ki, hogy alakos (16) mintalemezeket a kifelé eltolt rendes mintalemezek belső oldalával Összecsavarunk. A padlókat általában a ház oldalfalaival egyidejűleg öntjük (1. ábra). Erre a célra ugyanazon rendes mintalemezeket használjuk. Ezekbe a padlókba és mindenütt, ahol arra egyébként szükség lehet, egy vagy több (17) emelkedő csövet építünk, amelyek az öntőmintával össze vannak kötve. A levegő ezeken az emelkedő csöveken eltávozhatik és a beton már most azokban fölernelkedhetik, mimellett ellennyomást fejt ki, ami az öntőminta egész kitöltését elősegíti. A mintalemezekben ezenkívül szűrővel vagy szitával födött (43) nyílások vannak kiképezve, amelyekeit át a levegő és a betonból a fölös víz eltávozhatik (1. ábra). A padlókat kész vasbetétts (18) betongerendákból, illetve lemezekből is állíthatjuk elő, amelyek a mintalemezekre fekszenek, amint az a 3. ábrában föl van tüntetve. Azokat a szögleteket, amelyeket a padlók alsó éle a fallal képez, előnyösen kerekítve, illetve megfelelően alakítva képezzük ki, azáltal, hogy ezeken a helyeken hajlított mintalemezeket alkalmazunk. A mintalemez hajlított (19) része (1. és 3. ábra) emellett az egyenes résszel csuklósan lehet összekötve úgy, hogy a lemezek eltávolításánál a fölsőrészt először átfektetjük, anélkül, hogy az alakos kiképzést megsértenők, mire az egész lemezt eltávolítjuk. Ezt a célt azáltal is elérhetjük, hogy az alakos kiképzés görbületi sugarát nagyobbra választjuk, mint a karima tárcsát. Ha középfalba a fal két oldalán padlókat kell elhelyezni, akkor a padlók egymáshoz képeat eltolva lehetnek elrendezve, amint az pl. az 5. ábrában van föltüntetve. A középfal ez esetben vékonyra készíthető, mert a falat magát a beléje helyezett padlógerendók nem gyengítik. Ha a padló valamely helyén válaszfalat kell készíteni, akkor erre a helyre (20) tartót helyezünk (10. és 11. ábrák), mielőtt még a padlógerendákat elhelyeznék, illetve a padlót Öntenők; ezek a tartók szükség esetén öntött (21) betonpillérekre támaszkodnak, amelyek a pincéből függélyesen emelkednek fölfelé. A (18) padlógerendákat a (20) gerenda kiálló részeire fektetjük és annak fölső lapjával egy sikot képeznek. A (22) válaszfalat azután függélyesen a (20) tartó fölött mintázzuk. A külső falaknál az említett éklemezekre nincsen szükség, mert a szögletdarabok igen könnyen eltávolíthatók és ezáltal a többi lemez is hozzáférhetővé válik. A (23) szögletdarabot, amint azok a (9) ábrában lépcső készítéséhez föl vannak tüntetve, a fal kiálló szögletei számára is használhatók. Ebben az esetben rendes mintalemezeket derékszögben helyezünk egymásmellé és azok karimái által képezett szöget szög-i letdarabokkal töltjük ki. | Hogy a magasabban fekvő lemezsort ké-i nyelmeaen helyezhessük el, építési állvány helyett egyszerű tartószerkezetet hasznánálunk. A 6. éa 7. ábrákban ezeknek a tartóknak két példaképeni foganatosítási alakja van föltüntetve. Ezek legegyszerűbb alakja abban áll, hogy két egymáson fekvő k^-ima csavarlyukain a (24) rúd derékszögben meghajlított és csavarmenetekkel ellátott végét dugjuk keresztül és azt csavaranya segélyével rögzítjük. A (24) rúdra fektetjük azután a deszkákat úgy, hogy a munkások rajta állhatnak. A második foganatosítási alak a karima fölső élére erősített (25) kengyelből áll, amelyre az alsó élre támaszkodó meghajlított (26) rúd akképen támaszkodik, hogy ezen rúd egyenes része vízszintesen fekszik. A (26) rudakra itt is harántjráúyban