53091. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár
2 -csaphoz erősített (x) rágó hatása alatt álló ' (v) ötlőből áll. í Az (I) rész a következő alkotó részeket : tartalmazza: ! A (b) zárdiónak rövidebb (c) nyúlványa a : (6) tokfallhoz támaszkodik, míg a hosszabb ; (d) nyúlvány pedig (7) zárfalnak fekszik pontosan neki. Ez utóbbi rész fölött nyugszik a 6. ábrában nagyobb léptékben föl ! tüntetett (e) paizs, melynek fölső keskenyebb része alsó élével a zár fenekén nyugszik, és oldalt (f) nyílással van ellátva, míg a (d) nyúlvány fölött fekvő rész szélesebb és egyrészt az (o) rúgó vezetésére szolgáló (m) pecket, másrészt pedig félköraliakú (8) nyílásból kiágazó és a szívalakú (p) rekesztő (5. ábra) (q) csapjának vezetésére szolgáló (r, sí, t) hornyokkalvan ellátva. A (7) tokfal (g) furattal bír (3. ábra), mely furat az (e) paizsnak legmagasabb helyzetében pontosan az (f) nyílással kerül szembe (3. ábra), amikor is a vezető tárcsának (i) pecek beilleszkedik (g, f) furatokba, úgy, hogy az ötlő a kilincs lenyojnásánál elmozoghat. Ha az (e) paizs mélyebb helyzetben van (3b. ábra), az (i) peoek beleakad a paizs oldalfalába és az ötlőnek elmozgását a kilincs lenyomásánál sem engedi meg. A paizsnak mozgatása a kulcs elforgatása által történik. Zárt helyzetben a rekesztőnek (q) csapja a pajzs (s) hornyában nyugszik (2. ábra). A kulcsnak egyszeri elforgatásánál annak szakála beleakad a rekesztőnek (1) nyílásába 'és azt az 5. ábrában föltüntetett nyíl irányában elforgatja. A rekesztőnek (q) pecke ekkor a (t) horonyból az (s) horonybakerül. A kulcsnak második elforgásánál a kulcs : szakála (q) rekesztőnek (2) nyílásába akad és ia rekesztőt Ugyanazon irányban tovább for- ; glatja, amikor is a (q) pöcék a paizsnak (r) ; nyílásába akad, miközben az (e) paizsot ; még följebb emeli. A paizs eközben ;a 3. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el úgy, hogy a kilincs lenyomásánál a (v) ötlő elmozoghat, azaz a zár nyílik. A kilincs leinyomásánál ugyanis a (b) zárdiónak (c) nyúlványa beleütközik a (3) kivágásban vezetett (4) lemezbe és azt eltolja, föltéve természebesen, hogy az (f, g) furatok egymást födik és az (i) peceknek utat engednek. A zárdió (c, d) nyúlványainak a (6, 7) tokfalakhoz való szorítására szolgál az (n) csapra erősített (z) rúgó, az (e) paizs vezetésére az (m) csap körül vezetett (o) spirálrúgó. A zárat, mint említettük, nem az lajtó oldalfalába, hanem lapjába vésve eresztjük be és ennek megtörténte után állítjuk be az ajtó élének a vésett nyílástól való távolsága szerint a (4) vezetölemezt a (h) csavaron. Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya sokféleképen módosítható, anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bevésett ajtózár, jellemezve a kulcs elforgatásánál függélyes irányban mozgatható és harántirányú (f) furattal ellátott (e) paizs, továbbá a zártok (7) falán elrendezett és a paizs legmagasabb helyzetében a paizs (f) furatával éppen szemben fekvő (g) furat, továbbá az ötlővel helytállóan összekötött és a zárdió egyik (c) nyúlványának pályájába eső (4) vezetőlemezen elrendezett (i) pecek által, mely a paizsnak legmagasabb helyzetében a kilincsrúd lenyomásánál a paizs és a zártok (f, g) furataiba csappan úgy, hogy a zár nyitható. 2. Az 1. ala tti igényben védett zárnak egy foganatosítás! alakja, jellemezve az ötlővel helytállóan összekötött és a (4) lemezben vezetett (h) csavar által oly céltól, hogy a zárat különböző szélességben alkalmazhassuk. 3. Az 1—2. alatti igényben védett zárnak egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az (u) csap körül forgatható (p) rekesztő (q) csapjának a paizs (8) kivágásából kiágazó különböző (t, s, r) hornyaiba kapcsolódik a paizs mozgatása céljából 1 rajzlap melléklettel.; i nllas részv. nvtarsasác nyotidáia Rudapeste-.
