53076. lajstromszámú szabadalom • Átkormányzó berendezés belső elégéssel dolgozó gépekhez

— 2 -között az öblítő légszelep vezérszerkezete egy középállásba állítható be, mely a motor mindkét forgásirányánál alkalmazható. A 7. ábrán ez egy forgattyú út diagramm alapján látható. Ha a gép berajzolt nyíl irányában előre forog, az öblítő levegő normális beáramlásánál az Öblítő levegőszelep a kifuvatás (a) kezdő pontja előtt (1. ábra) a (v) pontban nyílik, záródása pedig a kifuvatás végpontja közelében, körülbelül a (vl) pontban megy végbe. Mikor a gép hátrafelé forog, az öblítőlégszelep analóg módon az (r) pontban nyílik és a kifuvatószeleppel közel egyidejűleg az (rl) pontban záródik. A szóban lévő átkormányzószerkezet ama módosításánál, melynél a bütykös korongra a görgő átkormányzásnál állandóan ráfekszik, az átkormányzás két végállása között minden középállást, pld. a megrajzolt és a két forgásirányra közös és ezért mindkettőnél fölhasználható (m, ml) állást is be lehet állítani. Az öblítési folyamat ekkor ugyan kevésbbé előnyös, mert öblítő levegő a normál, álláshoz viszonyítva kissé korán áramlik be és ép így korán záródik el. Az öblitő levegőszelepnek az egyik vagy másik forgásiránynak megfelelő beállítása ennél az elrendezésnél akkor történik, mikor a gép üzembe hozatala után megállapítottuk, hogy mely irányban akarjuk a gépet járatni. A gép megállítása után az öblitőlevegő vezérművének fogantyúját a középállásba állítjuk, hogy a gépnek az egyik vagy másik irányban való megindítását egyetlen forgással lehessen végezni, mely a nyomólevegős vezérműnek az egyik vagy másik menetiránynak megfelelő beállításából áll. Ez az elrendezés azt követeli meg, hogy egyrészt az öblítőlevegőt és a tüzelőanyagtűt, másrészt a nyomólevegőt beeresztő szelepet egymástól függetlenül kormányozzuk át. Ezért a két első sorban említett tagot előnyösen közös átkormányzó tengelyről akként működtetjük, hogy a tüzelőanyagtű az öblítőlevegő vezérlés középállásában ki van kapcsolva, a nyomólevegőt beeresztő szelepet pedig az öblítő levegőszeleptől és a tüzelőanyagtűtől függetlenül vezéreljük. A csatolt rajzon eme berendezés három foganatosítási alakja látható példaképen. Az 1. és 2. ábra a legegyszerűbb foganatosítási alakot ábrázolja, hol (a) a vezértengely, (b) a bütyök, (c) a szelepemelő, mely az (f) átkormányzó tengely valamely (e) himbájába (forgattyújába, excenterébe) akként van ágyazva, hogy az utóbbi elforgatásánál átkormányzás céljából vízszintes irányban eltolódjék. A (c) lengőemelő szabad (g) vége a vezérlendő (q) szelep orsójának (h) orrába fogódzik. A lengőemelő (i) j pályája, mellyel ez az orra hat, akként van alakítva, hogy a (c) szelepemelőnek az átkormányzás céljából végzett oldalirányú eltolásánál az (1) bütykös korongról le ne emelkedjék, illetve hogy eme két tag között mindig a szükséges minimális játéktér legyen. A 2. ábra a berendezést átkormányozva mutatja. A szelep nyitásának ideje most az (a) szöggel el van tolva, mely az adott esetben az átkormányzásnak körülbelül azt a mértékét adja meg, amely két-i ütemű gépek öblítő levegőszelepeinél szük| séges. 3. és 4. ábrán látható elrendezésnél a (c) szelepemelő nincs közvetlenül az (e) lengőemelővel kapcsolva, hanem (m) kulisszával van fölszerelve, melyben a lengőemelő oldalirányú eltolásánál a lengőemelő fix ágyazása mozog. Az 5. és 6. ábrán az (e) kulissza fix és az emelő (p) ágyazása tolódik el. A két utóbb említett elrendezésnél a szelepemelő (i) pályája és az (m) kulissza pályája oly görbe, hogy a görgő átkormányzásnál itt is állandó érintkezésben legyen az (1) bütykös koronggal. Lehet a görbét egészen a kulisszába is áthelyezni és akként alakítani, hogy az (i) pálya egyenes vonal legyen. Ép így lehet a kulisszát is egyenes pályával fölszerelni, a görbét pedig kizárólag a (c) lengőemelő (i) szabad végén alkalmazni. A görgőt a lengőemelő végére is lehet szerelni és az emelőt közepén ágyazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Átkormányzó berendezés belső elégéssel dolgozó gépek kényszermozgású vezérlő tagjaihoz, azáltal jellemezve, hogy az