53067. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen propulsitással működő hajtóberendezés mindennemű járművek számára

— 2 -letnek megfelelően több) (IV) emelőlapát rendszert alkalmazunk, amelyeknek lapátjai a 2. ábrán föltüntetett módon vannak el rendezve. A kormányzás és fékezés itt is a megfelelő lapátrendszerek működésén kí vül való helyezése, illetve működésbe ho­zatala által történik. Erőforrásul túlhevítő berendezéssel föl­szerelt gőzkazánt vagy gázkazánt alkal­mazhatunk, mely utóbbi, mint ismeretes, egy elégési kamrából áll, amelybe valamely alkalmas folyékony vagy gáznemű tüzelő­anyag (benzin, spiritusz, petróleum, továbbá acetilén stb.) állandó áramban tápláltatik és ott állandóan egyenletesen elégve, nagy hő­mérsékletű és igen nagy sebességgel áramló gázáramot termel. A lapátrendszerek lapátjainak térbeli helyzete az elérni kivánt. erő irányának megfelelően változó és a Laval-turbina szem előtt tartásával könnyen megállapít­ható. Ugyanis egy vízszintes tengelyű Laval-turbina lapátkeretének azon lapátjai, amelyek a kerék vízszintes átmérőjében fek­szenek, megadják a találmánybeli berende­zés egymással párhuzamos emelőlapátjai­nak, a függélyes átmérőbe eső lapátok pe­dig a találmánybeli berendezés egymással párhuzamos húzó, illetve fékező lapátjainak térbeli helyzetét. A 4—8. ábrák egy az új hajtóberende­zéssel ellátott modellkoosit tüntetnek föl. Erőforrásul a (10) gőzfejlesztő-csőkígyóból és (11) gőztúlhevítő-csőkígyóból álló kazán szolgál, utóbbiból a magasnyomású gőz a (12) csappal elzárható (13) vezetéken át a (14) fuvókába lép, ott expandál és nagy sebességgel a (15) keretben rögzített (16) lapátokba lép, ahol kinetikai energiájának tetemes részét a lapátoknak átadja és egy a kocsit előrehúzó erőt eredményez. A la­pátok elrendezése a 4. ábrán metszetben, a 8. ábrán pedig fölülnézetben látható. A (17) tartók a lapátrendszer keretét a kocsi­vázon rögzítik. Fűtésre gázosítható folyé­kony tüzelőanyag (benzin, spiritusz stb.) szolgál, amely a (18) gázosító kazánban van elrendezve. A (19) gázosítólámpák hőhatása alatt a (18) kazánban lévő folyékony fűtő­anyag elpárolog és a fűtőgázok nyomás alatt egy-egy, a (10), illetve (11) csőkígyó alatt azok meneteivel párhuzamosan elren­dezett lyukgatott (20, 21) fűtőcsőkígyókba áramolnak, amelyeknek lyukain kilépve és meggyújtva a gőzfejlesztő és túlhevítő­csőkígyókat erélyesen fűtik. A (10) cső­kígyóba üzembehelyezés előtt a (22) csap­pal elzárható szabad végénél töltjük be a vizet, azután a csapot lezárjuk. A gőz nyo­mását e (23) feszmérő mutatja. Hogy a gőz a gőzösítő csőkígyóból minél gyorsabban juthasson a túlhevítőcsőkígyóba, a túlhevítő­csőkígyó legbelsőbb menetét az alsó cső­kígyó egyes szakaszaival (24) tápvezetékek kötik össze. A (25) gáztápvezetékek pedig a fűtőgáznak a fűtőcsőkígyóban való egyen­letes elosztására szolgálnak. A túlhevítőt fölül egy (26) azbesztréteg és (27) fémlemez burkolja és szigeteli el a (28) tetőtől, illetve a küllevegőtől (7. ábra) A leírt modellkocsi csupán a találmány­beli hajtóberendezés alkalmazási módjának szemlélhetővé tételét célozza, ennek meg­felelően a víztápláló berendezés és fékező lapátrendszer elhagyása mellett csak rövid ideig tartó működésre van berendezve. Gya­korlati célokra bármely ismert, gyors gőz­fejlesztőképességű, gőztúlhevítővel, víz­táplálóberendezéssel és a szükséges szerel­vényekkel ellátott gőzkazánt alkalmazunk, úgyszintén a gőzkazánok ismert kiviteli alakjait is fölhasználhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közvetlen propulsitással működő hajtó­berendezés mindennemű járművekhez, jellemezve egy nyomás alatt álló, gőz vagy gáz fölvételére szolgáló tartály, ebből kiinduló vezetékhez csatlakozó, a tartállyal merev kapcsolatban lévő fú­vóka és a fúvókák kilépőnyílása előtt helytállóan elrendezett, ívben meghajlí­tott lapátfölületekből álló lapátrendsze­rek által, amelyeknek a tartályból ki­áramló és a fúvókákban expandáló gőz­vagy gázáram kinetikai energiája egy részét átadja. 2. Az 1. pontban igényelt hajtóberendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom