53010. lajstromszámú szabadalom • Ollóujj kaszálógépek számára

Megjelent 1911. évi augusztus hé lO-én. MAGY. ggh. KIR. SZABADALMI VSSsf HIVATAL SZABADALMILEIRAS 53010. szám. X/a. OSZTÁLY. Ollóujj kaszálógépek számára. ZWISLER ANTAL GÉPGYÁROS REHLINGS-LINDAUBAN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 19-ike. Kaszálógépekhez való gereblyeujjak készítésénél tudvalevőleg ismert okokból kétkét ujj között bizonyos távolságot be kell tartani. Az ujjakon elrendezett, helytálló nyíró-élek vagy metszőkések a gép használatánál a füvet megragadják és ezt az ujjgerenda hornyaiban ide-oda mozgatható, fürészszerűen fogazott kés lenyírja. Ekkor azonban az a hátrány áll elő, hogy a szerkezet a füvet nem metszi el, hanem inkább csak eltöri és az újjgereblye közé húzza be, miáltal a gép működése fölötte nehézkes lesz úgy, hogy a munka gyakran megszakítandó, hogy a beszorult fű a gereblye közül eltávolíttassék. Ezen hátrány oka az ollóujjak helytálló metszőkéseiben keresendő, mert, minthogy a szomszédos metszőélek belső végei között bizonyos távolság van, ezen a helyen a nyíróhatásnak megszakítást kell szenvednie és a nyírás ezen a helyen csak letöréssel történik. Jelen találmány tárgya kaszálógépekhez való oly ollóujj, mely a fönti hátrányt megszűnteti. Mellékelt rajz jelen találmány tárgyát több foganatosítási példában mutatja be. Az 1. ábra egy ollóujjat tüntet föl jelen találmány szerint nézetrajzban, a 2. ábra pedig hosszmetszetben. A 3. ábra egy kettős ollóujjat ábrázol nézetben, míg a 4. és 5. ábrák ugyancsak kettős ollóujjat tüntetnek föl, de más foganatosítási alakban. Jelen találmány tárgyának szerkezeti megoldásánál azon alapgondolatból indulunk ki, hogy az (a) ollóujak, illetőleg ezeknek (b) nyírókései a fűrészszerűen fogazott, de a rajzban föl nem tüntetett tolókéssel mindig teljesen szabályos nyíróhatást fejtsenek ki. A nyíróéleknek tehát a füvet hegyes szögben kell megfogniok és a lenyírásnak ezen szög zárása következtében kell végbemennie. Ezen célból jelen találmány értelmében a helytálló (b, b) nyírókés szomszédos (c, cl) nyíróélei befelé hegyes szögben futnak össze (3. ábra). Képzeljük el, hogy a beszorított fű lenyírása céljából az egyik (cl) nyíróéit a másik (c) nyíró él felé mozgatjuk, akkor a legtökéletesebb nyíróhatást érjük el és a fű letörése semmiképen sem következhetik be. Valóságban ugyan a (cl) nyíróéi nem mozog a (c) nyíróéi felé, hanem a mozgó nyíróéit a mozgatható tolókés alkotja, mely azonban a rajzban nincs föltüntetve. De teljesen világos, hogy a mozgatható tolókésnek éppen olyan nyiró-