52983. lajstromszámú szabadalom • Malomberendezés

fogva porrobbanások nem is léphetnek föl. A berendezés továbbá tetemesen jobb mechanikai hatásfokkal bír, csekélyebb erőszükséglete folytán. Nem szükséges már többé az egyes termékeket előbb magasba emelni és ilykép esést állítani elő, ami bizonyos körülmények között rendkívül előnyökkel jár. A berendezés térszükséglete is tetemesen kisebb az eddigieknél minthogy zárt vezetékek alkalmaztatnak, értékes poralakú termékeket is szállíthatunk, anélkül hogy a föladó, illetőleg leadóhelyen való porzás folytán beálló veszteségektől kellene tartanunk. Zavaroknak egyes helyeken való föllépésétől, amilyenek az eddigi berendezésekaél a sok transzmisszió és fogaskerékhajtás folytán előállottak, alig kell tartani, minthogy e zavarok lehetősége a minimálisra van leszállítva. Ha azonban valamelyes okból az üzemben zavar támadna, úgy ez a központban rögtön észlelhető, már keletkezésében megszüntethető úgy, hogy ilykép az eddigi berendezéseknél jelentkező komoly üzemzavarok már eleve kizáratnak. Végül az őrlemények nedvességtartalmát is egy bizonyos állandó fokon tarthatjuk olykép, hogy a szállítólevegőt bizonyos nedvességtartalomra és hőfokra hozzuk. Továbbá mindazon készülékeket, amelyek működtetésükhöz levegőt igényelnek, a légvezetékbe kapcsolhatjuk, hogy a szállítólevegőt a kívánt célokra hasznosíthassuk és ezáltal a tisztításhoz, szűréshez, szortírozáshoz szükséges külön gépeket mellőzhessük, illetőleg olcsóbb és egyszerűbb készülékek által helyettesíthessük. A találmánybeli berendezésnél a levegő összetételének megváltoztatása célszerű nem káros gázok vagy anyagok, például ózon hozzáadása által egyszerű módon eszközölhető, ami szintén fontos előnye a találmánynak. A mellékelt rajzon a találmánybeli berendezésnek két példaképpeni foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra oly berendezést mutat, amelynél a levegő nem vezettetik körfolyamban. A szaggatott vonalak a nyomólégvezetéke' ket, a pontvonalkázottak pedig a szivólégvezetékeket jelölik, mimellett íigy a nyomó, mint a szívólégvezetékek külön-külön központokhoz vannak kapcsolva. A 2. ábrán hasonló berendezés mutat, amelynél azonban a levegő körfolyamban vezettetik. Az 1. ábra szerinti, külön szívó- és külön nyomólégvezetékkel dolgozó berendezés működési módja a következő : Az (1) nyomólégvezetékek egy nyomólégközponthoz vannak kapcsolva, amely a rajzon vázlatosan dugattyús henger gyanánt van föltüntetve. E hengerből a nyomólevegő, amely az atmoszférikus levegőből szivatik be megfelelő szűrőkészülékek közbeiktatása mellett vagy azok nélkül, az (1) vezetéken át a berajzolt nyíl irányában az első leadókészülékhez áramlik, amely egy vázlatosan rajzolt táplálókészülék alatt fekszik. A nyomólevegő a (3) leadókészülékből a gabonát, amely a szállítókészülékből egy önműködő, légelzárás mellett dolgozó adagolókészüléken át lép át a vezetékbe, a (2) vezetéken a (4) leválasztókészülékbe nyomja. Leadó készülék alatt itt oly szerkezetet értünk, amelyben a gabona nyugalomba jön, vagyis amelyben a levegőtől különválik és a rajzolt önműködő mérlegre folyhatik. E célból a nyomólevegőnek a leválasztó készülékből távoznia kell, ami a rajzon fölfelé irányulóan föltüntetett (1) vezetéken át történik. A gabona azután az atmoszférikus nyomás hatása alatt a leválasztó készülékes át az utóbbi alatt fekvő önműködő mérleghez folyik. Ezen folyamat minden egyes, a gabona megmunkálására szolgáló készüléknél ismétlődik. Az önműködő mérleg alatt ismét egy (3) leadókészülék van elrendezve, amelyben a nyomólevegő az (1) vezetékből kiágaztatott vezetéken át lép be és a megmért gabonát megfelelő vezetéken át a második (4) leválasztó készülékbe hozza, amely egy másik gép, a jelen esetben egy mosó csiga fölött van elrendezve. Innen a gabona egy újabb (3) leadókészülékbe lép és t. i. E berendezésnél a nyomólevegő a kül-