52903. lajstromszámú szabadalom • Berendezés komprimált levegő vagy más az égést tápláló gáz nyomásának fokozására

— 4 — fenekének (2) dugóval elzárható nyílásán át bevezetni. A föntemlített nehézségek különben egy zsáknak a tüzelőanyagtartányban oly módon való elrendezése által is elkerülhetők, hogy a víz a tüzelőanyagtól elkülöníttessék. Ilyen esetben a tüzelőanyagot a zsákon belül vagy azonkívül lehet elhelyezni. Ezen elkülönítés folytán a vízvezető csövön keresztül esetleg az (m) tartányba áramló levegő nem juthat a tüzelőanyagot kibocsátó fuvókához. A tüzelőanyag a zsák összenyomása vagy kiterjeszkedése alkalmával, aszerint amint a zsák a tüzelőanyaggal vagy vízzel van töltve, az elégető kamrába vezettetik. Ha a szivattyú valamely okból víz helyett levegőt szív be, ezen levegő kompresszió után csak kis térfogatot fog elfoglalni és ennek folytán csak kevés tüzelőanyagot szorít ki az (m) tartányból. Ha a szivattyú a szolgálatot fölmondja, akkor a tüzelőanyag bevezetése rögtön megszűnik. Könnyen belátható, hogy a találmány tárgyánál a tüzelőanyag bevezetése teljesen az elégető kamrába vagy más elgőzösítő kamrába áramló vízmennyiségtől függ. Ennélfogva világos, hogy ha a víztartányt a tüzelőanyag (m) tartányával összekötő csővezeték ezen két tartány között eldugulna vagy befagyna, akkor semmi tüzelőanyag sem juthatna az elégető kamrába. Ugyanezen eredménnyel járna a vízvezeték bármelyik csövének megrepedése is. Ha az 1. ábrán föltüntetett kivitelnél a (g) víztartány nincs megtöltve vagy a víz valamely okból elfogyott, akkor a (c) elégető kamrába is a tüzelőanyag (m) tartányába is levegő áramlik, ahol azután a levegő, mint már ki volt fejtve, a tüzelőanyagon keresztül fölszáll és az (n) csövön át az elégető kamrába. Ennélfogva a vízszállítás megszűntekor nem juthat tüzelőanyag az elégető kamrába és így azok a káros következmények, amelyek a gázoknak vízzel, vagy más elgőzösíthető folyadékkal való hűtése hiányában föllépő magas hőfokából erednek, itt nem léphetnek föl. Azonkívül, minthogy a gőz rejtett melege igen nagy és fajhője nagyobb, mint a levegőé, a levegő által fölvett hőmennyiség igen csekély lesz a víz által elnyelt hőmennyiséghez képest és így a tüzelőanyag és levegő mennyisége közötti viszony?[változásai sokkal kisebb jelentőségűek, mint a tüzelőanyag és víz mennyisége közötti viszony változásai. Az elmondottakból kitűnik, hogy a találmány szerint a tüzelőanyag bevezetett mennyisége közvetlenül az elégetőkamrábavezetett víz vagy más elgőzösíthető folyadék mennyiségétől függ és hogy ennek folytán a tüzelőanyag és víz közötti arányszám lényegileg állandó marad. Ily módon a valamely tartányban komprimált levegő vagy más, az égést tápláló gáz nyomása a lehető legnagyobb mennyiségű tüzelőanyag elégetése által a maximumig fokozható és emellett az égéstermékek hőfoka, meghatározott vízmennyiség befecskendezése által gyakorlatilag használható értékre süly eszthető. A tüzelőanyag és víz mennyisége közötti viszony természetesen azon ellenállástól függ, amelyet a két folyadéknak le kell győznie és pedig attól a ponttól számítva, ahol a vizet a tüzelőanyagtartányba vezető (k) cső a (h) fővezetékből elágazik, mivel a tüzelőanyag beszorítására fölhasznált nyomáskülönbség egyenlő azzal, amely az elégető kamra fölé áramló víznek a vezeték utolsó szakaszán való átszorítására szükséges. Az egyik vagy másik vezeték ellenállásának megváltoztatása által a tüzelőanyag és víz mennyisége között bármilyen arány létesíthető. A leírt berendezés természetesen a találmány lényegének érintése nélkül különféle módosításokat szenvedhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés komprimált levegő vagy másr az égést tápláló gáz nyomásának fokozására valamely elgőzösíthető folyadéknak az égéstermékekbe való bevezetése mellett, jellemezve azáltal, hogy a tüzelőanyagnak az elégető kamrába való vezetése közvetlenül az elgőzösíthető folya-