52896. lajstromszámú szabadalom • Töltőkészülék lőfegyverekhez, több tölténynek egyidejű töltésére

7 — oldali kamra kiürülése után pedig a jobboldali fölső rész lesz szabaddá és a jobboldali kamra ürül ki. A középső tányér oly magasan emelkedik föl az (x) horonyban, hogy ütközőül szolgál a két (39) fölső résznek. Mint az 1. ábrából látható, az (a) töltényszekrényt távcsőszerűen össze lehet tolni. Az (a) szekrény oldalfalaiban (b) hasítékok vannak alkalmazva, melyekben az egyes szekrényszakaszok a derékszögben behajlított (c) élek segélyével csúsznak. Ha a szekrényt zárt alakban, azaz hasítékok nélkül kellene előállítani, hogy ezáltal idegen testek bejutását megakadályozzuk, ezt ' egyszerűen a kihúzható szekrény fölső és alsó széleinek ellentétes értelemben való kihajlítása által érnénk el, csakhogy ezen esetben az egy kissé szélesebb lenne. A rajzon föltüntetett (a) szekrény külső fölületén befelé hajlított (d) lécek vannak elrendezve, melyeknek végei olyan távol állanak egymástól, amilyen széles a szekrény belseje. Ezen nyílásba szorosan beleillik az (e) tölténytár, mely betétel után a szekrény fenekére fekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többkamrájú tölténytár lőfegyverekhez, melynek segélyével egyszerre nagyobb számú töltényt lehet tölteni és gyors egymásutánban tüzelési helyzetbe hozni és amelyet csuklós közfalak osztanak kamrákra, azáltal jellemezve, hogy ezen tölténykamrák oly módon jutnak a záródugattyú hatáskörébe és oly módon ürülnek ki, hogy miután legelőször a középső tölténykamra kiürült, a baloldali kamra nyomul a záródugattyú hatáskörébe és a középső kamrában elrendezett (m) tartó tányér a kamra jobb oldalára tolatik, mikor pedig a balol-. dali kamra is kiürült, az ebben elhelyezett (m) tartótányér baloldalra szoríttatik, a középső kamrában lévő (m) tartótányér is baloldalra mozdul el a balkamra üregébe, míg viszont a jobboldali kamra a középső kamra helyébe nyomatván, a záródugattyú hatáskörébe jut, s így kiüríthető. 2. Az 1. igénypontban védett töltéüytárnak egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a tár oldalfalain az oldalkamrák közfalainak eltolására szolgáló, különböző erős (p) rugók oly módon vannak elrendezve, hogy a középső kámra kiürülése után az erősebb (p) rugók, legyőzvén a másik oldalfalon elrendezett rugók feszítő erejét, a második kamrát és ennek kiürülése után a gyöngébb rugók a harmadik utolsó kamrát nyomják a záródugattyú hatáskörébe. 3. Az 1—2. igénypontokban védett tölténytárnak egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a tölténytárnak csak egyik oldalfalain vannak (p) rugók, illetve egy (w) lemezrúgó elrendezve, mely az egyik kamra kiürülése után a többit a záródugattyú hatáskörébe nyomja. 4. Az 1. igénypontban védett tölténytárnak egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy az (n) csapok vezetésére szolgáló (x) oldalhornyok oly mó<ion hajolnak egymás felé, hogy az (m) tartótányérok (n) csapjai, melyek kényszerpályán mozdulnak el, az egyik kamra teljes kiürülése után a kellő pillanatban szabaddá teszik a mozgó (f) közfalakat, miáltal a töltényhozzávezetés függetlenné van téve a (p) oldalrugók feszítőerejétől és még azon esetben is helyes módón történik, ha az oldalrugók elromlanak. 5. Az 1. igénypontban védett tölténytárnak egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a tölténytár fölső részén, a homlokfalba erősített közös (11) csapszög körül forgathatóan (9, 10) emelők vannak elrendezve, melyeknek ferdén levágott végeit a (12) rugók az. (f) falak (13) toldatai alá nyomják, s ily módon a két falat mindaddig párhuzamos helyzetben tartják, míg az utolsó tölténynek a csőbe való jutása után a tartótányér (n) csapja a (9) emelőt forgáspontja körül el nem fordítja úgy, hogy az a baloldali falat szabadon engedi, mire a fölnyomott töltényeket a (14) lerézselt fö-