52884. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés villamos vasutak számára

— 4 -szekunder áramköre között az összeköttetést létesíti és megszakítja. A hullámképző primér áramköre a váltóáramfejlesztő gép (42) fővezetéke útján gerjesztetik, amely áramfejlesztő minden egyes szakasz hullámképzőjét árammal táplálja. A szerkezet, melynek segélyével a (39) relais a (40) hullámvezetők és a hullámképző közötti összeköttetést létesíti, a következő: A (43) sodrony a relais lengethető (44) sodronyával vezető összeköttetésben, áll. Ezen horgony a hullámképző szekundér áramkörével vezető összeköttetésben álló {49) kontaktussal jut érintkezésbe. Megjegyzendő, hogy a (45) segédhullám vezeték tekintettel a (40) hullámvezetékre, oldalt van elrendezve és a szakasz egyik végén egy rövid darabon a (40) sodronnyal párhuzamosan fut. A (45) sodrony a (46) sodrony segélyével a (44) horgonnyal van összekötve, mimellett célszerűen még egy másik (50) kontaktus van elrendezve, amelynek segélyével a (46) sodrony és következésképen a (45) sodrony és a hullámképző szekundér áramkörével vezető összeköttetésbe hozható. Ezen szerkezetből látható, hogy ha a vonat az egyik szakaszra ér, akkor a (37) vágány áramkör rövidre záratik és ennek következtében a (39) relais elveszti mágnességét úgy, hogy horgonj^a leesik, miáltal a rákövetkező vágányszakasz hullámképzője és hullámvezetékei között az összeköttetés megszakad. A valamelyik szakaszra érő vonat, míg az előző szakaszon vonat tartózkodik, hullámokat nem kaphat, minek következtében a figyelmeztető síp megszólal és a síp vezeték szelepe megnyílik. Ha a mótorvezető tovább akar haladni, akkor ezt megteheti, de ekkor a figyelmeztető síp állandóan szól. Vegyük azt az esetet, hogy a vonat tovább halad és ugyanazon szakaszra érkezik, amelyen már egy másik vonat van. Ezen esetben, föltéve, hogy a fönt jelzett berendezés, amelynek célja immár világos, alkalmazva nem lenne, a vonat ismét hullámokat vehetne föl, minek következtében teljes sebességgel folytathatná útját és az előtte lévő vonatba futna. Ezen most említett berendezések a vágányáramkör (45) sodronyából és a vonatáramkör (31) sodronyából állnak. Ezek úgy vannak elrendezve, hogy a (30) sodrony a (40) sodronytól hullámokat vesz föl, míg a (31) és (45) sodronyok eléggé oldalt rendeztetnek el, hogy csak egymással működjenek együtt úgy, hogy a (31) sodrony csak a (45) sodronytól vesz föl hullámokat. Ha a vonat már több hullámot nem kap, akkor a fölvevő készülék csak a (31) sodrony útján kaphat hullámokat, minek következtében, ha a vonat azt a szakaszt, amelyen a vészjelzéseket kapta, elhagyta és a következő szakaszra befutott, a (40) sodronytól hullámokat nem nyerhet, hanem óvatosan tovább kellene mennie, míg a második szakasz (45) sodronyát eléri. Ha tehát az első vonat ezen a szakaszon megállíttatott,, akkor a második vonat igen laesan és a mótorvezető tökéletes ellenőrzése mellett közeledhet ezen vezetékhez. Meg kell még jegyezni, hogy ha a vonat a gerjesztett (45) vezetékek egyikét elérte, a vonatáramkör elektromágneses hullámokat vesz föl és a rendes viszonyok ismét helyréállanak, mire a rendszer a főhullámsodronyokból ismét hullámokat vehet föl. A (45) sodronynak a vágányáramkörben és a (31) sodronynak a vonatáramkörben való elrendezése igen fontos, mivél ezáltal a fönt említett föltételek mellett biztonsági jelzéseket lehet kapni. Minthogy foganatosítási példaképen kettős vágányrendszer van föltüntetve, a második vágány számára az (51) áramkörök vannak elrendezve, melyek az első vágány (37) áramköreihez minden tekintetben hasonlók. Az (51) áramkörökbe az (52)relais-k vannak kapcsolva, melyek éppen úgy, mint a (39) relais-k a hullámoknak a (40) és (45) sodronyok által való fölvételét, a második vágány (53, 54) sodronyvezetékei által való fölvételét eszközlik. Megjegyzendő, hogy miként a rajzon is föl van tüntetve, csak annyi hullámképzőre van szükség, ahány szakasz (blokk) van, mimellett minden