52851. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kikapcsoló elektromos vezetékek számára

— 284 — keznek, míg a toldat alsó oldala a lemez 1 külső oldalával érintkezik. A szelencéket a rajtuk áthatoló, füllel ellátott (6) csavarorsó tartja helyzetében és a^ csavarorsónak másik (7) végén a (9) füllel ellátott (8) csavaranya ül, hogy a csavarorsó helyzetében tartassék. A (6) csavarorsó füle és a (8) csavaranya (9) füle feszítődrótok megerősítésére való, hogy a kikapcsoló, valamint az ezzel összekötött vezetődrót egymáshoz képest kellő helyzetben tartassanak. A két (1) köpenylemez között egy saru van elrendezve, melynek alsó vége a vékony (12) vezetősínt tartja. Ez a vezetősín a (11) kengyellel célszerűen egy darabban készül, mely kengyel a köpenylemezek belső oldalán (13) csavarok segélyével van megerősítve. A kengyel továbbá két pár befelé nyúló rugalmas (14) kontaktuskart tart, melyek tetszés szerinti módon lehetnek a kengyelen elrendezve. A vezetékdrót alátámasztására, valamint a kikapcsolásra való részek a lemezek két végének közelében a lemezek között forgathatóan vannak megerősítve és minthogy azok a részletekben pontosan egyformán vannak kiképezve, ennek folytán elegendő a megerősítéseknek csak egyikét részletesen leírni. Az (1) lemezek végeiben alkalmazott (15) nyílásokon (16) csavarorsók hatolnak át, melyek (17) csavaranyák által tartatnak a nyílásokban elfoglalt helyzetben. Maguk a csavaranyák (18) szögek által biztosíttatnak helyzeteikben, mely szögek a (16) csavarok végein vannak átdugva. Az (1) köpenylemezek között két, egymáshoz csatlakozó (19) szigetelő tárcsa ül a (16) csavarorsón, mely tárcsáknak a lemezekhez fekvő fölületei kis (20) mélyítésekkel vannak ellátva. A részben az (1) lemezekbe ós részben a (19) szigetelő tárcsák (20) mélyítéseibe beeresztett (21) köldökcsapok a szigetelő tárcsáknak a csavarorsón való elfordulását megakadályozzák. A (19) szigetelőtárcsa fölső oldalán szigetelő (22) kiugrások vannak alkalmazva és e kiugrások egyikén a megfelelő (23) megerősítőeszköz segélyével a (24) kontaktuskar van megerősítve, melytől a derékszögalakú (25) toldat terjed a másik szigetelő tárcsához. E derékszög alatt kiugró (25) kar körülbelül középen a (26) nyelvet tartja és szabad végén (27)-nél meg van hajlítva, hogy ily módon a másik (22) szigetelő toldattól kiugró (28) kontaktuskarral vezetőkapcsolatba léphessen. A két (25) és (28) kontaktuskar rendesen el van szigetelve egymástól, minthogy a kontaktuskarok a (19) szigetelő tárcsákra vannak erősítve; azonban a kontaktuskarok érintkezése által az áramkört zárhatják. A (19) szigetelő tárcsák az egymással szembenfekvő részeken (29) hüvelyek alakjára vannak leesztergályozva, melyek szegmentszerű (30) kivágásokkal bírnak. A kivágások egymással szemben fekszenek úgy, hogy ezáltal egyetlen szegmentszerű hasíték képeztetik. A (32) megerősítőkeretek és kapcsolórészek a (31) aggyal forgathatóan ülnek a szigetelő tárcsák (29) nyakán. A keretek falai áttörésekkel vannak ellátva, hogy lehető könnyűk legyenek és alsó végük egy egyenesben fekszik, a lemezek között megerősített saruknak (12) vezetősínével. A (31) agy befelé kiugró (33) bütyökkel bír, mely a szigetelő tárcsák (30) hasítékában ide- és oda mozoghat és mely bütyök a hasíték végeibe ütközve az agynak és a keretnek mozgásnagyságát határolja. A (32) kereten a (31) agy közelében a szegmentalakú szigetelő (35) kiugrás van célszerűen (34) csavarok segélyével megerősítve. Ez a kiugrás a keret forgásánál a (25) kontaktuskarból kiálló (26) nyelvvel kapcsolatba léphet és ezáltal a (25) kontaktuskar szabad végét a (28) kontaktuskarral érintkezésbe hozhatja. A (32) kéret szabad vége a (40) vezetékdrót részére (37) tartóberendezés gyanánt van kiképezve. A (39) drótdarab a keret alsó fölületén lévő (41) horonyba való befektetés által a szög alatt kiképezett (38) furatba vezettetik be és a drótnak fölső vége a keret fölületén a (42) horonyba van lehajlítva. Ezt a lehajlított drótvéget a (43) födéllemez tartja a horonyban, mely födél-