52840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémrudak és csövek gyártására

— 2 -rudak készítésénél ellenben a munkada­rabot egyszerűbben és biztosabban fog­hatjuk be. A csatolt rajzon az eljárás foganatosítá­sára szolgáló berendezések néhány példája van föltüntetve. 1. ábra egy folytonosan működő tárcsás berendezés szerszámának fölülnézete, 2. ábra pedig ennek oldalnézete, 3., 4. és 5. ábrák elölnézetben, fölülné­zetben és oldalnézetben tüntetik föl az 1. és 2. ábrabeli szerszámokkal ellátott beren­dezés működési módját, míg a 6. ábra egy félig megmunkált csövet áb­rázol. A 7. és 8. ábrák ugyancsak tárcsás foga­natosítási példát ábrázolnak, míg a 9., 10., 11. ábrák a 7., 8. ábrabeli szer­számok működési módját tüntetik föl. A 12. és 13. ábra egy eltérő tárcsaelren­dezést mutatnak, a 14., 15., 16. és 17. ábrák hengeres szerszámú berendezés működési módját mu­tatják, míg a 18. és 19. ábrák fokonként működő tár­csákat tüntetnek föl homloknézetben. Az 1—5. ábrák értelmében a munkada­rabot a 6. ábra szerint megmunkáló beren­dezés két (A) tárcsából áll, melyek forgás­tengelye egymáshoz és a munkadarab ten­gelyéhez képest ferde s ezenkívül — mint a 4. és 5. ábrákból látható — különböző síkokban is van elrendezve, a tárcsák közti konvergáló szorosba a munkadarab a tárcsák kerületétől középpontjuk felé táp­láltatik, mint ez az 1. és 3. ábrából látható. A föltüntetett példánál mindegyik (A, Al) tárcsa kúpos (2. ábra) s e kúpos fölületen . négy (A2, A3, A4, A5) működőfölület van kiképezve. A két tárcsa ellentétes irány­ban forogva munkálja meg a (C) tartó­rúdra ismert módon föltolt (B) munka­darabot. A (C) munkadarabtartó szerkezete és helyzete az eddig ismert szerkezeteknek megfelelő lehet. A jelen példánál a tartót egy az üreges munkadarabba nyúló rúd képezi. Az (A, Al) tárcsák a kúpos (a) perem­mel bírnak, mely a munkadarabot a szo­rosbaléptekor megfogja és forgásba hozza. Az (A2, A3, A4, A5) munkafölületek az (a) kúpos perem belső (al, a2, a3, a4) pontjai­nál kezdőknek és csavarvonalban halad­nak a tárcsa belső, sík (A9) részének kerü­letén fekvő (a5, a6, a7, a8) pontokhoz. Négy munkafölület helyett természetesen több vagy kevesebb is alkalmazható. A jelen példánál a munkafölületek nem kerülik meg teljesen a tárcsatengelyt, ha­nem már korábban mennek át a sík (A9) részbe. A raunkafölületek közti völgyek mélysége, vagyis a völgyfenék és az 0—01 alkotó (2. ábra) közti távolság nem állandó, hanem a tárcsa kerületétől befelé célsze­rűen folytonosan csökken, vagyis a völgyek ellaposodnak és fokozatosan olvadnak be az (A9) sík részbe. Működéskor a 3. ábra nyila értelmében forgó munkadarabot a tárcsák alkotta szo­rosba akkor vezetjük be, mikor pl. az (A4) munkafölület (a3) kiinduló pontja egy vo­nalba kerül a munkadarabbal, melynek táp­lálási sebessége a tárcsák tengelyeinek egymással és a munkadarabbal képezett szögeitől függ. Elsősorban az (A4) munka­fölület hat a munkadarabra s lapos spirá­list nyom belé. továbbforogva pedig a munkadarab előretáplálása folytán már az (A3) munkafölület is működésbe lép, s. i. t. Minthogy a munkafölülettől kifelé eső völgy mélysége nagyobb, mint a ten­gelyhez közelebb fekvő völgyé, a munka­darab fokozatosan vékonyodik, végül pedig az (A9) fölületek közé jutva, teljesen le­simíttatik úgy, hogy az eredeti (b, bl) csa­varmenetek (6. ábra) teljesen ellapulnak. Az (A9) fölületek oly elrendezésűek, hogy a munkadarabbal érintkező részük pár­huzamos a munkadarabtengellyel. Ezen (A9) sík fölület természetesen el is maradhat. Mint már előbb említettük, a muukafö­lületek az eredeti tápláló mozgással ellen­tétes irányú hatást fejtenek ki a munka­darabra. Ennek magyarázatára szolgáljon a következő: Ha a tárcsa (X) központjából (XY) sugárral húzunk ívet az ábra (Y) pontján keresztül, ahol a munkadarab kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom