52840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémrudak és csövek gyártására

— 2 -rudak készítésénél ellenben a munkadarabot egyszerűbben és biztosabban foghatjuk be. A csatolt rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló berendezések néhány példája van föltüntetve. 1. ábra egy folytonosan működő tárcsás berendezés szerszámának fölülnézete, 2. ábra pedig ennek oldalnézete, 3., 4. és 5. ábrák elölnézetben, fölülnézetben és oldalnézetben tüntetik föl az 1. és 2. ábrabeli szerszámokkal ellátott berendezés működési módját, míg a 6. ábra egy félig megmunkált csövet ábrázol. A 7. és 8. ábrák ugyancsak tárcsás foganatosítási példát ábrázolnak, míg a 9., 10., 11. ábrák a 7., 8. ábrabeli szerszámok működési módját tüntetik föl. A 12. és 13. ábra egy eltérő tárcsaelrendezést mutatnak, a 14., 15., 16. és 17. ábrák hengeres szerszámú berendezés működési módját mutatják, míg a 18. és 19. ábrák fokonként működő tárcsákat tüntetnek föl homloknézetben. Az 1—5. ábrák értelmében a munkadarabot a 6. ábra szerint megmunkáló berendezés két (A) tárcsából áll, melyek forgástengelye egymáshoz és a munkadarab tengelyéhez képest ferde s ezenkívül — mint a 4. és 5. ábrákból látható — különböző síkokban is van elrendezve, a tárcsák közti konvergáló szorosba a munkadarab a tárcsák kerületétől középpontjuk felé tápláltatik, mint ez az 1. és 3. ábrából látható. A föltüntetett példánál mindegyik (A, Al) tárcsa kúpos (2. ábra) s e kúpos fölületen . négy (A2, A3, A4, A5) működőfölület van kiképezve. A két tárcsa ellentétes irányban forogva munkálja meg a (C) tartórúdra ismert módon föltolt (B) munkadarabot. A (C) munkadarabtartó szerkezete és helyzete az eddig ismert szerkezeteknek megfelelő lehet. A jelen példánál a tartót egy az üreges munkadarabba nyúló rúd képezi. Az (A, Al) tárcsák a kúpos (a) peremmel bírnak, mely a munkadarabot a szorosbaléptekor megfogja és forgásba hozza. Az (A2, A3, A4, A5) munkafölületek az (a) kúpos perem belső (al, a2, a3, a4) pontjainál kezdőknek és csavarvonalban haladnak a tárcsa belső, sík (A9) részének kerületén fekvő (a5, a6, a7, a8) pontokhoz. Négy munkafölület helyett természetesen több vagy kevesebb is alkalmazható. A jelen példánál a munkafölületek nem kerülik meg teljesen a tárcsatengelyt, hanem már korábban mennek át a sík (A9) részbe. A raunkafölületek közti völgyek mélysége, vagyis a völgyfenék és az 0—01 alkotó (2. ábra) közti távolság nem állandó, hanem a tárcsa kerületétől befelé célszerűen folytonosan csökken, vagyis a völgyek ellaposodnak és fokozatosan olvadnak be az (A9) sík részbe. Működéskor a 3. ábra nyila értelmében forgó munkadarabot a tárcsák alkotta szorosba akkor vezetjük be, mikor pl. az (A4) munkafölület (a3) kiinduló pontja egy vonalba kerül a munkadarabbal, melynek táplálási sebessége a tárcsák tengelyeinek egymással és a munkadarabbal képezett szögeitől függ. Elsősorban az (A4) munkafölület hat a munkadarabra s lapos spirálist nyom belé. továbbforogva pedig a munkadarab előretáplálása folytán már az (A3) munkafölület is működésbe lép, s. i. t. Minthogy a munkafölülettől kifelé eső völgy mélysége nagyobb, mint a tengelyhez közelebb fekvő völgyé, a munkadarab fokozatosan vékonyodik, végül pedig az (A9) fölületek közé jutva, teljesen lesimíttatik úgy, hogy az eredeti (b, bl) csavarmenetek (6. ábra) teljesen ellapulnak. Az (A9) fölületek oly elrendezésűek, hogy a munkadarabbal érintkező részük párhuzamos a munkadarabtengellyel. Ezen (A9) sík fölület természetesen el is maradhat. Mint már előbb említettük, a muukafölületek az eredeti tápláló mozgással ellentétes irányú hatást fejtenek ki a munkadarabra. Ennek magyarázatára szolgáljon a következő: Ha a tárcsa (X) központjából (XY) sugárral húzunk ívet az ábra (Y) pontján keresztül, ahol a munkadarab kö-