52828. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús erőgép
4 — hengerek (89) és (90) beömlési kamráival közlekednek. A (89) és (90) beömlési kamrák mellett (93) ós (94) kipuffogó csövekkel fölszerelt (91) ós (92) kiömlési kamrák vannak elrendezve. A compound-gép működése a következő : A hajtóközeget, amely akár gáz, akár pedig gőz is lehet, a (95) csövön át a szelep (81) belső terébe vezetjük, ahonnan a szelep (83) kiömlési nyílásain és a (84) beömlési csatornákon át a középső hengerbe jut, amelyben a hajtóközeg expanzió-hatása a dug;attyú-foglalatok forgását idézi elő. A hajtóközeg innen a (85) kamrába, onnan pedig a (86) csatornába áramlik, ahonnan a {87) és (88) csatornák a (69) és (70) hengerek (89) és (90) beömlési kamráiba vezetik. A hajtóközegnek még megmaradt expanzió-erejét most a szélső gépek hajtására hasznosítjuk. Miként a 12. ábrából kitűnik, a (90) récéi vérből kiömlő hajtóközeg a (77) bélésbe vájt (96) csatornába jut. A hajtóközeg legnagyobb része a (97) nyílásokon az alsó (73) dugattyú mögött lévő térbe ömlik és a dugattyúra hat. A (96) csatorna azon részének, amely a (97) nyílások fölé esik, viszont az a rendeltetése, hogy a következő dugattyúra ható nyomást kiegyenlítse. Araikor a (73) dugattyú a (98) nyílások előtt halad el, a mögötte lévő hajtóközeg ezen nyílásokon a '(99) csatornába, innen pedig a (92) kipuffogó kamrába a (94) kipuffogó csőhöz áramlik. A (99) csatorna azon részének, amely a (98) nyílások fölé esik, az a rendeltetése, hogy az előző (73) dugattyúm ható nyomást kiegyenlítse. Miként a 11. ábra mutatja, a középső gép dugattyúfoglalatai a két külön bélés belső falával annak legmélyebben fekvő pontján érintkeznek, a szélső gépeknél ellenben az egyes dugattyúfoglalatok a bélésekkel azok belső falának legmagasabban fekvő pontján érintkeznek. Ezen elrendezés azt célozza, hogy a dugattyúfoglalatok tömeg' hatása a (80) főtengelyre ki legyen egyenlítve. A dugattyúk szélein esetleg (100) hornyok lehetnek bevésve, melyekbe egy-egy (102) csapágy-persely (101) nyúlványai kapaszkodnak, míg a persely végén lévő (103) nyúlvány a dugattyú hátsó élébe kapaszkodik. Ilyen (102) perselyt a dugattyúk mindkét szélén alkalmazunk, s minden egyes perselyt megfelelően elosztott (104) mélyedésekkel látunk el, melyekben a (105) csapágygolyók forognak. A (102) csapágyperselyek együttműködnek a (34) karimák (107) kivágásaiban elhelyezett (106) vezetékbetétekkel. A vezeték-betétek belső végei a dugattyúfoglalat (108) fokain feküsznek, külső végeik pedig valamely (109) csapszöggel vagy effélével vannak megerősítve. Minden egyes vezetékbetéten van egy hosszirányú (110) horony, amelyben a (105) görgők a dugattyú ide-oda tolódásakor gördülnek. Habár a (102) csapágy-perselyek nincsenek szilárd összeköttetésben a dugattyúval, az oldalirányú eltolódást a (105) görgők mégis megakadályozzák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó-dugattyús erőgép, azáltal jellemezve, hogy a dugattyúfoglalat hasítékaiban eltolódható dugattyúk a hengerfödőkben vagy ezekkel kapcsolatos korongokban kényszermozgásszerűen vezetve vannak. 2. Az 1. alatt igényelt gép egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a dugattyúk két oldalából karok nyúlnak ki, melyek a hengerfödők körgyűrűalakú csatornáiban vezetett keresztfejekbe vannak beillesztve. 3. Az 1. alatt igényelt erőgép kiviteli alakja, jellemezve a dugattyúnak ellensúlyokkal való kiegyensúlyozása által. 4. Az 1. és 3. alatt igényelt erőgép kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az ellensúlyok vezetve vannak úgy, hogy a dugattyúkat az ellensúlyokkal összekötő rudak köröskörül szabadon maradó hézaggal helyezhetők a dugattyúfoglalat és a főtengely furataiba. 5. Az 1. alatt igényelt erőgép kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a gőz elosztásáteszközlő szelepdugattyút egy tengelyregulátor excentergyűrűje segítségével
