52810. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidok előállítására

még azelőtt bekövetkezik, mielőtt a gázoknak számbavehető alkalmuk volna viszonylag lassú lehűlésre. A mellékelt rajz a jelen eljáráson alapuló szerkezet kiviteli alakját vázlatosan tünteti föl. Az áramkörbe iktatott két (a) és (b) kapocs a közelendő gázok fölvételére szolgáló és itt példaképen csőalakú (e) testet tartja. Ezen üreges (e) test magnéziából, Nernstmasszából, platinából, vagy más hasonló hőálló anyagokból állhat. Ha magnéziából, vagy hideg állapotban nem vezető anyagból van előállítva, úgy a készüléknek üzembehelyezésekor azt a vezetés elérésére a kellő hőmérsékletre kell fölhevíteni. A reakcióra hozandó gázok az ábrázolt kiviteli példában úgy vezettetnek (d) és (c)-nél az (e) csőhöz, hogy annak fölhevített belső fölületén végigvonulva az (m) nyílásokhoz érnek, melyeken keresztül a (p) nyilak irányában nagy sebességgel a csövet körülfogó térbe áramlanak. Az (f) és (g) csövek az (e) cső nem szándékolt melegátadásának korlátozására szolgálnak. A kezelendő gázokat nem szükséges a cső mindkét végén bevezetni, mint az az ábrázolt kiviteli alaknál van föltüntetve, hanem elegendő azt csak az egyik oldalról bevezetni, mikor is a másik vég elzárandó. Az (e) csőben pl. egy abszolút atmoszféra nyomás, míg a csövet körülvevő térben körülbelül egy negyed atmoszféra nyomás uralkodhatik. A kezelendő gázok hőmérsékletének célszerű megválasztásával a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál tisztán a gázok hirtelen expanziója által mintegy 500 foknyi hőcsökkenés érhető el. Azáltal, hogy maga az üreges test veszi föl a jelen célra szükségelt magas hőmérsékletet, tehát a forró gázoknak a kiáramlási nyílások felé való útjukban egyáltalán nincs alkalmuk a velük közölt magas hőmérsékletből való részleges veszteségre, a gázok kiáramlási sebessége jelentékenyen megnagyobbodik, mivel ez ismeretesen az abszolút hőmérséklet négyzetgyökével nagyobbodik ; ezáltal a gázok szándékolt lehűtésének sebessége is nagy mérvben fokozódik. A fönt vázolt (e) cső képzésére alkalmas testnek tűzálló volta teljesen elegendő, kivált a már említett régebbi készüléknél előálló nem óhajtott lehűlésnek elmaradása miatt is a gázok hőmérséklete a cső belsejében alacsonyabb is lehet. A gázok kezelésére szolgáló üreges test alakja teljesen mellékes, mivel szabálytalan alakú üreges testek is fölhevíthetők egyenletesen elektromos úton, ha az egyes helyeken az anyagkeresztmetszetet megfelelően választjuk. Bizonyos körülmények között az üreges testnek egyenlőtlen fölmelegedése is hasznos lehet, pl. oly módon, hogy azoknak a helyeken, hol a gáz eltávozik erősebben hevítjük föl. Ezt pl. könnyen elérhetjük azáltal, hogy az üreges testet a helyeken megszűkítjük, vagy anyagkeresztmetszetét megfelelően kisebbítjük. Az üreges test csőalakú kiképzésének előnye az, hogy a gázok benne hőmérsékletük folytonos emelkedésével aránylag hosszú útat lassú áramlással tesznek meg és ezáltal a kilépésük pillanatáig a kellő magas hőmérsékletre hozhatók. Ebből kifolyólag hosszabb csővön az időegységben nagyobb mennyiségű levegő vagy gázkeverék haladhat keresztül, mint röviden. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nitrogénoxidok előállítására a nitrogén-oxigénkeveréknek üreges testben elektromos úton való fölhevítése által, melyből a gázkeverék egy vagy több sugár alakjában expanzió közben ismét kiáramlik, azáltal jellemezve, hogy magát az üreges testet elektromos áramkörbe iktatjuk és ezáltal magas hőmérsékletre hevítjük. 2. Berendezés az 1. alatt védett eljárás végrehajtására, jellemezve a kezelt gázok számára kiáramló szórórózsákkal ellátott cső által, melybe a kezelendő gázok