52760. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázgyártásra való, függélyes retortákkal bíró kemencéken

- 3 -és (El) kapcsolófelek működnek Össze úgy, hogy a (C) hajtótengelynek előre vagy hátra való eltolása által ismert módon az (Al) re tortának vagy az (A) retortának (D) födele a (C) tengellyel összeköttetik, miáltal a (C) tengely forgatásánál a mindenkori födél nyitható vagy zárható. Mint azt a rajz matatja a (J) lánckeréknek, illetve a (H) orsónak jobbra való forgatása által a (C) tengely hátratolatik, mimellett az (El) kapcsolófél a (Dl) üreges tengellyel kapcsolatba kerül és ezáltal az (Al) retorta (D) födele a (C) tengellyel összeköttetik. A (J) keréknek balra való forgatása azt eredményezi, hogy az (A) retorta (J) födele kapcsoltatik a (C) tengelyhez. Hogy a (H) csavarorsó forgása a (C) tengelyre ne vitesBék át, e két rész Összekötése oly módon van kiképezve, hogy a (H) orsó csak tengelyirányú nyomásokat vihet át. Minthogy a (H) orsónak az anyamenetekfoen való BÚrlódása elegendő, hogy a (C) tengely mindenkori tengelyirányú helyzete biztosíttassék, ennélfogva ezen elrendezésnél az a különleges rögzítés is elmarad, amely az ismert emeltyű elrendezéseknél -elengedhetetlen. A kezelés egyszerűsége és biztonsága tehát lényeges javulást képez. Ehhez járul még, hogy a (J) lánckereken kívül megerősített jel a kemence előtt álló munkással mindig biztosan világosan látatja, hogy anelyik födél van be- vagy kikapcsolva. ad 3. A födéltengelyeknek hátrányos fogashajtások elkerülése mellett való forgatására alkalmazott berendezések szintén a 3. és 4. ábrán vannak föltüntetve. Mint azt a rajz mutatja a födéltengelyek itt kötélkerekek és kötél (esetleg lánckerekek és láncok) által forgattatnak. A (C) tengelyeken a kemence előtt (F) kötélkerekek forgathatók lazán, melyek .azonban oldalirányú eltolás ellen biztosítva vannak. Az (F) kerekek agyai kétoldalt körmöskapcsolófelek gyanánt vannak kiképezve, melyek a (C) tengelyre a kerekek kétoldalán fölékelt (E) és (G) körmöskap«esoló felekkel kapcsolatba hozhatók (3. ábra). ' A kapcsolások olymódon vannak elrendezve, hogy az (E) kapcsolásnak az (F) kerékbe való bekapaszkodásával egyidejűleg az (El) kapcsolófél az (Al) retorta födelén lévő (Jl) kapcsolóféllel kapcsolatba kerül. A (G) kapcsolófélnek (F) kerékbe való bekapaszkodásával egyidejűleg a (Gl) kapcsolófél az (A) retorta födelének (B) kapcsolófelével lép kapcsolatba. Az (F) kötélkerekek kerületén fölül (M) drótkötelek és alul (Ml) drótkötelek egyik vége van csapok által vagy más módon megerősítve, míg a kötelek másik vége (T, TI) csavarok által a (K), illetve (KI) rudazattal beállíthatóan van összekötve. A (K, KI) rudazatok a kemencetér kétoldalán (L, L) görgőkön tengelyirányban eltolhatóan vannak ágyazva. A rudazat az (0) forgattyútárcsa ós az (N, Nl) tolórudak által olymódon mozgathatók, hogy a (K) rúd balra mozgásánál a (KI) rúd egyazon mértékben jobbra mozog és megfordítva. Ezáltal az (F) kötélkerekek és ezekkel együtt a (C) tengelyen is, amennyiben az utóbbiak a kerekekkel összeköttetek, azzal a mértékkel forgattatnak el, amelyik a (B) födelek zárására vagy nyitására szükséges. Az (0) forgattyútárcsa ismert módon lánchajtás és az (E) forgattyú által jobbra vagy balra forgatható, mimellett az (0) forgattyútárcsa tengelyére fölékelt külön (P) forgattyú a (Q) ellensúllyal arra szolgálhat, hogy a rudazatot a záró vagy nyitó helyzetben fogva tartsa. Világos, hogy a kötélkerekekből vagy lánckerekekből álló hajtás az eddig ismert mozgató berendezésekkel szemben jelentékeny előnyökkel bír, minthogy a hatást a legcsekélyebb eszközökkel azaz csak kevés megmunkált rész alkalmazásával a legbiztosabb módon érjük el. Emellett a berendezésnek a bonyolult ágyazásokkal és kapcsolásokkal biró fogasrúdhajtásokkal szembeni nagy olcsóságán kívül a szerelés az elképzelhető legegyszerűbb, minthogy az egyes kötelek utánfeszítése által az összes pontatlanságok rendkívül könnyen kiegyenlíthetők. Az 5. ábrán továbbá még egy berende-