52740. lajstromszámú szabadalom • Vágótámaszték
Meglelem 1911. évi jitlius hó 17-én. MAGY. IUR. SZABADALMI WSffl HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52740. szám, XI/f. OSZTÁLY. Vágótámaszték. DIPPEL HENRIK LAKATOSMESTER KASSELBEN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 3-ika. A találmány tárgya oly vágótámaszték, amely két, egymással csuklóisiaai összekötött, fölfelé átnyomhatjó karbjól álló támasztógerendával van ellátva. Ismert ilyfajta szerkezetektől a találmány tárgya lényegileg abban különbözik, hogy. az állatot hordozó részek számára futósinek gyanánt szolgáló karok olllószerűen vannak egymással összekötve, mimellett az ollónak fölfelé nyúló végei ütközőkkel' vannak ellátva oly célból, hogy a karoknak ellenkező irányban való kihajlását gátolják. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példaképen^ kiviteli alakja különféle munkahelyzetekben van föltűnte tve. A vágó támasztéknak ezen kiviteli alakja lényegében két (1, 1) karból álli, amelyek a (2) pontban egymással össze vannak kapcsolva és alkalmas mjódon (3) vonószerveken (kötélen stb.) függnek. Mintán a kettévágandó állatot a munkar helyre hoztuk, a vágotámasztékot, amelynek (3) kötelei valamely ismert emelőgépe pel vannak összekötve, lesülyesztjük, míg az állatot hordozó (5) karok (4) horgai az állat hátsó végtagjaiba akaszthatók. A (2) csukló folytán a két (1) kar többé-kevésbbé egymáshoz hajló helyzetet vesz föl (1. ábra), aszerint, amilyen az állat hátsó lábainak helyzete. Amint az állat kettéosztását megkezdjük, miközben a fölfelé kihajtó csukló a bárdnak, fürésznek stb. kezelését tetemesen megkönnyíti, a két (1) kar lefelé sülyed, amint azt a 2. ábra mutatja. Emellett az (5) karokat úgy kell elrendeznünk, hogy a szétvágás befejeztével az (1) karok vízszintes helyzetbe jöjjenek. Ezen helyzet elérése előtt az állat két feliének súlya az (1) karokat elforgatni és nyújtott (vízszintes) helyzetbe hozni törekszik, ami a szétvágott részeknek szétfeszítését elősegíti és ezzel a vágási munkát megkönnyíti. Ha az állat teljesen ketté van vágva, a két fél oldalt leng és az (1) karok vízszintes helyzetben maradnak (3. ábra), amelyben alkalmas (6) ütközők által megtartatnak és ezen helyzet túllépése ellen biztosíttatnak. A rajzolt kiviteli alaknál1 az (5) karok nincsenek mereven összekötve az (1) karokkal, hanem azokon eltolhatók és (7) rögzítőemelők által rögzíthetők. A rögzítőemelők kiképzése tetszőleges lehet. A föltüntetett kiviteli alaknál az emelíők (8) kivágásokkal vannak ellátva, amelyek az (1) karok fölső részén alkalmazott (9) csapokkal vagy kiugrásokkal kapcsolódnak.
