52710. lajstromszámú szabadalom • Berendezés turfának folytonos üzemű brikettírozására

_ 2 -fölülethez a kúposán lefelé haladó (6) könyökrész csatlakozik, minélfogva a csigasajtolóból kijövő massza még egy utánsajtolásnak lesz alávetve úgy, hogy a nedvesség még jobban kiszoríttatik s ennek eltávolítására a (6) könyökrészt is lyukakkal láthatjuk el. A (6) könyökrészhez csatlakozó (7) vezetőcső a masszát a triojárathoz vezeti és úgy van alakítva, hogy a triojáratnál lévő vége félé annyira kiszélesedik, hogy a masszát a triojárathoz ez utóbbinak megfelelő szélességű lepény alakjában adogatja, miáltal a turfalepény a triojáratban egész szélességében egyenletesen sajtoltatik össze. A (B) triojárat a tetszőleges elrendezésű (8, 9) és (10) hengerekből áll, melyek közül például a (8) henger szilárdan, a (9) és (10) hengerek pedig az állítható (11) csapágyaikban vannak ágyazva. (9) és (10) hengerek egymással a beállíthatóan ágyazott (13) híd útján függnek össze, mely a (9) hengernek (11) csapágyához erősített (14) rúgó segítségével a (9) hengerhez szoríttatik úgy, hogy ez utóbbira nézve turfa-lesimító gyanánt működik. A (13) hídnak a (8) henger felé néző folülete ez utóbbinak' megfelelően van alakítva s köztük csak csekély térköz van úgy, hogy a (8) és (9) hengerek közül kijött összesajtolt turfát a (9) henger a (J 3) híd segítségévei önmaga és a (10) henger közé vezeti és újból összesajtolja. A(7) vezetőcső a (8) és (9) hengerek előtt van alkalmazva és természetesen elég közel úgy, hogy az első csigasajtolóból kijövő turfa minden veszteség nélkül a (8) és (9) hengerek közé juthat. Á (8, 9) és (10) hengerek egyike vagy mindegyike egész fölületén szitaszerűen át van lyukgatva, hogy a sajtolás közben kiszivárgó nedvesség gyorsan elvezethető legyen, mely célból az üreges hengerek egyikének, vagy mindegyikének belseje szívó berendezéssel állhat összeköttetésbein. Ismeretes tény, hogy a nedvesség a turfából csak akkor távozhatik el végkép, ha az ezen körülményt gátló rétegezálakat a turfában szétszaggattuk, amely művelethez eddig külön szakítógépeket használtak, amivel természetesen az előállítás megdrágult és emellett véletlenségek is nagyban befolyásolták az eredményt. Hogj^ ezen véletlenségeket kiküszöböljük és emellett az üzem folytonos legyen, szükséges ezen szakítást magában a triojáratban elvégeztetni. E célból a (B) triojáratnál a szitaszerű fölülettel biró hengerek fölületükön még egy vagy több drótszövettel vannak szorosan körülvéve, melynek likacsszélessége egyenletes, vagy váltakozva különböző (3. és 4. ábrák). A 4. ábra szerint a drótszövethengerek még egy finom likacsokkal ellátott lemezköpennyel vannak burkolva. Bár a nedvesség az üreges sájtolóhengerből elég gyorsan eltávozhat, alkalmazhatunk még célszerűen a hengerek érintkezési, azaz sajtolási helye alatt (16) szívócsövet is, mely a sajtolás helyéről leszivárgó nedvességet a triojáratból elvezeti. A (9) és (10) hengerek ismert módon megfelelő erősen méretezett (15) rúgók nyomása alatt állanak. A (B) triojárathoz csatlakozik a (C) kokszvezető tölcsér és a (D) második csigasajtoló, mely utóbbi az (A) első csigasajtoló mintájára van készítve. A (C) kokszvezető tölcsér lényegében a koksz turfapor, vagy más hasonló jól égő indifferens anyag fölvételére szolgáló (31) tartályból áll, melyben a trágyaszóró lapátok mintájára egy szórókészülék van alkalmazva. Ezen keresztül a koksz a (D) második csigasajtolóhoz vezető (32) tölcsérbe hull úgy, hogy a triojáratból jövő turfával keveredhetik. A keverés tökéletesítésére alkalmazhatunk a (32) tölcsérben egy tetszőleges szerkezetű keverőkészüléket is. A (D) második csigasajtolóban az összekevert auyag fokozatosan összesajtolódik s azután a (17) csövön keresztül az (E) elszeletelő készülékhez jut. Az (E) elszeletelő készülék lényegében a (18) késből áll, mely a (19) és (20) emeltyűkkel all Összeköttetésbén. A (21) rúgók a kést mindig oly szélső helyzetben tartani igyekszenek, hogy ha csak a (20) emeltyűk