52680. lajstromszámú szabadalom • Invert gázizzólámpa folyékony tüzelőanyagokhoz

- 2 — kürtőben függélyesen fölfelé halad és könyökön át a függélyesen lefelé irányuló (8) fuvókába megy át. A folyékony tüzelőanyag az elgázosítóban gázzá alakul át, a fűtőcsőben fölhevül és a fúvókán át jelentékeny nyomás alatt kiáramlik és eközben a (9) csőből primér levegőt szív föl. A gázlevegőkeverék a (27) égőfejhez lefelé áramlik, miközben a (10) keverőcsövön áthaladva, még nagyobb mértékben fölhevül. Az égőfej fölött az indító elgázosító van elrendezve, melynek rendeltetése, hogy a lámpa üzembe helyezésénél a tüzelőanyagból annyi gőzt fejlesszen, hogy a lámpa meggyújtható legyen ; azután a tüzelőanyag gőzeinek fejlesztését a láng égési gázai eszközlik.. A (12) indító elgázosító a belső (13) csészéből és a külső fölül zárt (14) üregből áll, mely üreg kerületén kis (15) nyílásokkal van ellátva. A (13) csészében az abba helyezett (16) cső nyitott gyűrűalakú teret képez, mely a külső gyűrűs tartállyal közlekedik. A lámpa üzembe helyezésénél az indító elgázosítót a (17) bevezető csövön át borszesszel töltjük meg, mely a belső és külső gyűrűs térben egyenlő magasságra emelkedik. A bevezető csövön át a borszeszt meggyujtjuk, mire az a fölső részén nyitott, belső (13) gyűrűs térben ég és ezáltal a külső gyűrűs tér falait fölhevíti úgy, hogy az utóbbi térben borszeszgőzök fejlődnek, melyek a (15) nyílásokon kiáramlanak, meggyuladnak és gyűrűalakú erős lángot képeznek. Ezt a lángot a (18) ütköző kúp a (6) elgázosítóra tereli. A belső gyűrűs térben égő láng ezután elalszik, mert attól a külső láng a levegőt elvonja. A borszeszláng hatása alatt az elgázosítóban fejlődő gőzök a fúvókán át a keverőcsőbe áramlanak, itt levegőt szívnak be és az égő (27) fejből való kiáramlásuknál a még égő. borszeszlángtól meggyuladnak úgy, hogy a lámpa most már rendes üzemállapotba jut. A világító lángból kiáramló nagy hőmérsékletű égési gázokat az indító elgázosító alatt elrendezett (19) ütköző kúp oly módon tereli az elgázosítóra, hogy az égési gázok az elgázosítót a legelőnyösebb módon fűtsék. A fuvókába kívülről mozgatható tisztító, tű van beépítve, melynek segélyével a fúvóka furata a fúvóka bedugulása esetén a lámpa működése közben is kitisztítható. Hogy mozgatható elemeknek nyomás alatt álló térből kifelé való vezetésénél könnyen bekövetkező szivárgást megakadályozzuk, a mozgatható tű és a tűt működtető berendezés közé membránt iktatunk, mely azt a teret, melyben a tű mozoghat, tömítve elzárja; a tű működtetését pedig a membránnak nyomás alatt nem álló, másik oldala felől eszközöljük. A 2. ábrán (20) a fúvóka furatát, (21) a mozgatható tűt, (22) a membránt és (23) a kulisszát jelzi, mely kulissza az excentrikus pecekkel ellátott (24) tengely és a (25) . emelő segélyével; kívülről működtethető. A membrán alatt lévő (26) térben a (7) csövön beáramló és a (20) furatoh. át kiáramló gőz nyomása uralkodik. A primér és szekundér levegő a petróleumtartály alatt jut a lámpába, a köpeny (28) nyílásain át pedig a fuvókába és lefelé az izzótesthez áramlik. Az égési gázok a kürtőből a (29) nyílásokon át távoznak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Invertgázizzófény-lámpa folyékony tüzelőanyagokhoz, amelynél az elgázosítót a láng égési gázai hevítik, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítót a fúvókával összekötő gőzvezeték a kürtőn belül az elgázosítótól függélyesen lefelé van vezetve, míg a fúvóka kiáramlási torkolata függélyesen lefelé a kürtőben ágyázott egyenes keverőcsőbe van irányítva. 2. Az 1. igényben védett lámpa foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a keverőcsövön az elgázosító alatt ütközőfölület van elrendezve. 3. Az 1. és 2. igényben védett lámpa foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a keverőcsövön az első ütköző fölület alatt második ütköző fölület van elrendezve, amely fölfelé hajlított karimával van ellátva és hevitőcsésze gyanánt szolgálhat. 4. Az 1—3. igényekben védett lámpánál a