52677. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasaló

— 2 — kel egyetlen darabot kell alkotniok, meg- i felelően ki vannak vastagítva és ezekben van a hőforrás elrendezve, amennyiben az (a) oldalfalakba (b) csatornák vannak bemé­lyítve, melyek a vasaló körül futnak és elől bizonyos okból el vannak zárva. A csa­torna szögleteitől a vas belsejében a csa­torna feneke felé irányult furatok vannak fúrva úgy, hogy a falakban gázlángzó furatok keletkeznek. A feneket célszerűen az ismert (d) hőtároló bordákkal látjuk el. A vasaló­testet — beleértve a csatornákat — fölül az (e) födél zárja el, melynek közepén (a födél­lel egy darabot alkotó) (f) föltét gyanánt van kiképezve. Ezen a föltéten a (tetsző­leges szerkezetű) (h) elgázosítót vagy ke­verőcsövet és az (i) gázcsövet erősítjük meg a (k) karima vagy más hasonló rész segé­lyével. Az (i) cső két oldalnyílással van el­látva, melyekből a gáz ellenkező irányban áramlik a csatornákba. Minthogy ekkor a vasaló hátsó falában kiképezett (1) nyíláson levegő áramlik be, a csatornák hátsó része keverőkamara gyanánt is szerepel. Eme berendezésnek előnyei a következők : Minthogy a lángok a vastag falaknak aránylag hosszú lángzófurataiból lángolnak ki, környezetüket állandóan igen egyenle­tes módon hevítik föl, minthogy pedig a lángok a falak egész kerületén lángolnak, a vastag falak egész a fenékig mindenhol egyenletesen hevülnek föl. Ezenkívül a fenék felé irányult lángok ezt közvetlenül is fűtik és nagy mértékben fölhevítik, tehát ennél a berendezésnél a láng tökéletes ki­használása mellett az egész vasaló tökéle­tesen és egyenletesen hevül föl, míg a fenéknek az oldalfalakkal szöget képező kerülete, tehát külső része is úgy, hogy ez a legnagyobb mértékben fölhevítendő rész le nem hűlhet. Ennek az elrendezésnek továbbá az is előnye, hogy a láng hatása igene rélyes, mert a lángok — ép úgy, mint a beáramló levegő — a közép felé irányulnak, tehát a levegőre ép oly szívó hatást gyakorol, mint valamely Bunsen-lángzó gázsugara, miből ismét az következik, hogy az erős légáram rendkívül hatásos fűtőlángot létesít. A gőz­furatokat és légfuratokat együttesen akként is elrendezhetjük, hogy az előbbiek az utób­biakon áthatolnak és nem fekszenek egy­más mellett. Ennél az elrendezésnél a láng­nak tövétől csúcsáig való teljes kihaszná­lása a vasaló fűtésénél főleg akkor előnyős, mikor a tartályban lévő tüzelőanyag kifogy ós a lángok fokozatosan rövidebbek és ki­sebbek lesznek. Ekkor a vasaló fenekét a lángok többé el nem érik ugyan, annál job­ban tapadnak azonban a falakhoz és ezt sokkal fokozottabb mértékben hevítik, mint teljes, kinyúlt állapotban úgy, hogy a fal fokozott hevítése a fenék hevítésénei fel­lépő veszteségeket teljesen kiküszöbölik. A tökéletes és kiterjedt fűtés mellett előny lép föl a gyártásnál is, nevezetesen a vasaló és lángzó lényegesen egyszerűsö­dik, minthogy a kettő egyetlen, gépi úton történő formálással előállítható öntvényt alkot, melyen a födelet néhány csavar se­gélyével erősíthetjük föl. SZABADALMI IGÉNY. Folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasaló, az által jellemezve, hogy a fenéklemez ol­dalkiemelkedéseiben közvetlenül a fenék­lemez fölött az oldalkiemelkedések alsó' részén a fenék felé irányult és a légbe­vezető nyílások közé vagy ezekbe tor­kolló (c) elégetőnyílások és az oldalki­emelkedések fölső részén mélyített (b) gázcsatornák vannak akként alkalmazva,, hogy már az ezekből a fenék felé kiégő lángok töve is a fenéklemez kerületét hevítse és hogy a lángok a beáramló levegővel együtt a fenéklemez felé, be­felé égjenek, az egész oly czélból, hogy az alaplemezt kerületén és egyébként is erélyesen föl lehessen hevíteni. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom