52664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lemezek szalagok, huzalok és más effélék előállítására elektrolitvasból

— 2 — adása 1900) a 85. lapon fölülről a 10. sor­ban olvasható, hogy valamennyi mechani­kai behatás lényegesen megváltoztathatja a mágneses állapotot. A 86. lap 1. sorá­ban határozottan rá van mutatva arra, hogy a mechanikai behatások, amelyek túlmen­nek a rugalmassági határon, a lágy anya­got mágnesesen rosszabbá teszik, mig fö­lülről a 20. sorban hivatkozás vau arra, hogy a kiizzítás csak korlátolt mértékben állítja ismét helyre az eddig ismert vas­fajtáknál a korábbi állapotot, hogy t. i. ezen kiizzításnál minden anyag bizonyos határállapotot ér el, amelyen túl már töb­bet nem javítható. Ennek folytán (1. 87. 1. 1. főpont) valamennyi mechanikai befolyást, amely az anyag malekuláris szerkezetét megváltoztatja, a lágyvasnál lehetőleg ke­rülni kell. Ellentétben az ennek folytán várható azon félelemmel, hogy az elektrolitvas ki­hengerlésénél az előbb létező előnyök többé vagy illuzórikussá válnak, egészen váratlan módon kitűnt, hogy az elektiolit­vasnál a hengerlési művelet, ha a kihen­gerelt termékeket utólagosan újra kiizzít­juk, igen jól alkalmazható. Az új megfigyelés, amelyre a jelen el­járást alapítjuk, tehát abban áll, hogy ki­tűnt, miszerint ellentétben azzai, ami más vasfajtákról ismeretes volt, a kihengerlést, illetve más hasonló nyújtási módszereket az elektrolitvasnál aggálytalanul alkalmaz­hatjuk. Ezáltal pl, dinamólemezeknek elektrolit­vasból való előáflítására sokkal recionáli-1 sabb előállítási módot kapunk. A henger­lési folyamatot bizonyos körülmények kö­zött még rövidíthetjük, illetve az anyag rövid nyújtására korlátozhatjuk azáltal, hogy a lapokat akképen állítjuk elő, hogy a lecsapácsi idő alatt alkalmi áramszüne­tek, illetve az áram megfordításai útján a lap anyagát önmagában lemezeljük és ek­képen a föllemezelésre előkészítjük. Ha u. i. a csapadékot nem állítjuk elő meg­szakítás nélkül, akkor az egyes kicsapott rétegek többé vagy kevésbbé csak lazán tapadnak egymásra és a lapok elkészítése után egymástól elválaszthatók. A kihenge­relt darabok azútán, úgy amint az az angol hengerlési eljárásnál történik, még egyes rétegekre szétszedhetők. SZABADALMI IGÉNY.1 Eljárás lemezek, szalag, huzal és máseffé­lék előállítására elektrolitvasból, jelle­mezve azáltal, hogy a csapadékréteg vastagságát erősebbre választjuk, mint amilyen vastagsággal a későbbi gyárt­mánynak bírnia kell és hogy a csapa­dékréteget utólagos hengerlési, illetve húzási műveletnek vetjük alá és azután kiizzítjuk. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom