52639. lajstromszámú szabadalom • Többszörös képszalag kinematográfiai készülékekhez és eljárás annak előállítására

2 — netet kapunk. Használhatunk azonban közönséges negatív képszalagot is, vagyis olyant, amelyen a képek magasságirányukkal a hosszirányban fekszenek. Minthogy már most a képeknek a pozitív kéjh szalagon magasságirányukkal derékszögben kell a szalagon elhelyez.kedniök és a magasságnak a képszalag hasznosítható szélességéből ennek csak tört részét szabad elfoglalnia, ennélfogva a másolást nem szabad közvetlenül végezni, hanem a másológépben, a negatívot és a pozitivot vagy egymáshoz derékszög alatt kell keresztülvezetni, vagy pedig párhuzamosan kell azokat mozgatni, de olyan készülék közbeiktatásával, amely a képeket kisebbíti ós 90°-kal elforgatja. Mindkét esetben teljes jelenetet másolunk, pl. először a pozitiv képszalkg fölső felére és azután egy másik jelenetet ugyanezen képszalag alsó felére és pedig úgy, hogy a két jelenet képei vagy ugyanazon, vagy ellenkező irányban következnek egymásra. Az utóbbi esetben a két jelenet képeit egymással ellenkező irányban állítjuk és a második jelenet vetítését oly módon foganatosítjuk, hogy a filmet a gépben megfordítjuk. A mellékelt rajzon az 1. ábra negatív képszalagot mutat, amelynek képei csak annak fölső felén vannak elrendezve és amelynek segítségével a pozitiv képszalag fölső felét állíthatjuk elő; a 2. ábra negatív képszalagot mutat, amelynek csak alsó felén vannak képek; a 3. ábra pozitiv képszalag, amelyet ezen két negatív segítségével állítottunk elő; a 4 és 6. ábrák sematikusan két módszert mutatnak egy jelenetnek másolására a pozitiv képszalag felére közönséges negativ Jrépszalag segítségével; a 6. ábra pozitiv képszalag, amelyen a különféle jelenetek ellenkező irányban vannak elrendezve. Világos, hogy a 3. ábra szerinti képszalag előállításához az 1. és 2. ábrán föltüntetett két negativ egymás után másolható, míg a 6. ábrán bemutatott képszalag előállításához két olyan negativ képszalag szükséges, amelyeknél a képek a fölső szalagfelén vannak^ aniely célból a pozitiv szalagot az alsó szalagfél másolása előtt meg kell fordítani A 4. ábrán föltüntetett eljárás szerint egymás után két közönséges negativszalagot másolunk egy és ugyanazon pozitivszalagra. Elegendő, hogy az (a) negativszalagot függélyesen és a (b) pozitiv szalagot vízszintesen mozgassuk és hogy a képek nagyságát, amelyeknek mindegyik sorozata a pozitivszalag szélességének csak felét foglalhatja el, csökkentsük. Az eljárásnak az 5. ábrán föltüntetett foganatositási alakjánál az (a) negativszalag és a (b) pozitivszalag egymással párhuzamosan mozognak és pedig ugyanazon vagy ellenkező irányban. Ebben az esetben a szalagok között (c) objektívet és (d) prizmarendszert helyezünk el, hogy a negativszalag képeit kisebbítsük és 90°-kal elforgassuk. A 3. ábra szerinti képszalagnál az alsó szalagfelet elfoglaló jelenet vetítése alkalmával a fölső jelenet vetítése után az objektívet, amely először az (I) helyzetben volt, a (II) helyzetbe kell hozni, míg a 6. ábra szerinti képszalagnál az objektív helyzete változatlan marad, de ehelyett a képszalag helyzete fordítandó meg. A 6. ábra szerinti képszalag azt az előnyt nyújtja, hogy a két különböző jelenet vetítésénél ellenkező irányban mozog úgy, hogy a lyukak úgy az egyik, mint a másik oldalon kopnak ki, azaz a lyukak kikopása nem nagyobb mérvű, mint a közönséges, csak egy jelenetet tartalmazó képszalagnál. Ezenkívül még az a további előny mutatkozik, hogy a képszalagot nem kell újból áttekercselni, hogy az elejét, amely a vetítés után a tekercs belsejében van, mint az ismeretes képszalagoknál szükséges, ismét kihozzuk, hanem a tekercset a második jelenet vetítése előtt fejére állítjuk. A kezelés és kopás tekintetében az egyéb föltételek és szabályok nem változnak. Az előny az, hogy a pozitiv képszalag egy és ugyanazon fölületén egy jelenet helyett két jelenet van.