52636. lajstromszámú szabadalom • Keringési elpárologtató készülék
jelez, mely a (b) gőzkivezetéssel van ellátva. Az elpárologtató kamarában a (c) szállócsőből leágazó (f) csőrész betorkolása alatt (a) lemez van alkalmazva, melynek magasságáig a fonadék szintjének a betöltésnél nem szabad emelkednie. A (d) elpárologtató kamarán kívül van a fűtőberendezés alkalmazva, lásd la. ábrát is, mely a fűtőberendezésnek a C—D vonal szerinti metszetét tünteti föl. Ez egy hengeres (g) testből áll, melyben a (h) és (i) harántfalak két szélső (k) és (1) rekeszt képeznek. A (k) és (1) rekeszek között (m) csövek vannak alkalmazva és a (h) és (i) falak közötti térben (n) válaszfal van elrendezve, mely jobbfelé egészen az (i) falig ér, balfelé azonban nem ér egészen a (h) falig, (o)-val egy gőznek, forró levegőnek vagy más effélének a (h) é3 (i) falak közötti térbe való bebocsátására szolgáló csőcsonka van jelezve és (p) a lebocsátó cső. Az (1) kamarába a (d) elpárologtató kamarából a (g) lebocsátócső vezet. A készülékben kezelendő folyadék a fűtés előtt a (d) kamarában ugyanoly magasan áll, mint a (c) csőben. Ha a fűtőberendezésen gőzt vagy forró levegőt bocsátunk át, úgy ezen fűtőanyag az (o) csövön át áramlik be, az (m) csöveket körüláramolja, a (h) fal előtt egy (n) válaszfal körül megfordul és a (p) csövön át kiáramlik. A folyadék hevíttetik, gőzbuborékok képződnek, melynek fölhajtó ereje folytán a folyadék keringésbe jut, mimellett a (d) térből a (q) csövön át a folyadék folytonos áramlás közben az (1) kamarába jut, az (n) válaszfal alatt lévő (m) csöveken át a (k) térbe, majd a fölső (m) csöveken át a (c) szállócsőbe kerül, honnét a gőzpárák fölhajtó ereje folytán az (f) csőbe jut. A folyadék innét az (a) lemezre áramlik és ott vékony réteget képez, melyből a gőzbuborékok jelentékeny ellenállás nélkül eltávozhatnak, mimellett a folyadék habképződése meg van akadályozva és folyadékrészecskék sem ragadtatnak tova. A párák a (b) csövön át távoznak, mimellett a kiáramlás szívás, ill. vákuum képezése által megkönnyítheti ük. A (1) kamarában egy (1') válaszfal alkalmazása ajánlatos, melynek segélyével az áramlásnak a fűtőtestben leírt útját biztosítjuk. Fekvő helyzetű fűtőtestek helyett álló fűtőtesteket is alkalmazhatunk. A 2. ábrabeli kiképezés elvileg nem különbözik az 1. ábrabelitől, csakis abban, hogy a (d) elpárologtató kamara tengelye függélyes irányban van elrendezve és az (a) elosztó lemez csekélyebb hajlással bír, miáltal gyorsabb lefolyatást érünk el. Az egyes részek az előbbihez hasonló betűkkel vannak ellátva. A 3—6 ábrabeli foganatositási alakok szintén függélyes tengelyűek. A tulajdonképeni (d) elpárologtató kamara alatt (1. a. 3. ábrát) ugyanabban a célszerűen hengeres kamarában van a (g) fűtőtér, mely azáltal képeztetik, hogj7 két (h) és (i) harántfenék között függélyes (m) összekötő csövek vannak alkalmazva. A (h) és (i) fenekek között egy középső (r) cső van alkalmazva, melyen belül a (q) lefolyatóc3Ő van elrendezve, mely alul a (k) visszafordító térben szabadon végződik. A (q) cső a (h) fenék fölött elrendezett (s,1 fenékből indul ki, mely fölött bizonyos távolságban (a) lemez van, mely vagy a (d' kamara falai által alkalmas összekötő ele mek segélyével tartatik meg, vagy pedi^, az (s) fenék által támasztatik meg. Ezen (s) fenékből célszerűen több (f) túlfolyató cső indul ki, (o) a fűtőanyag bevezető csöve, (p) a kivezetőcső. A fűtés beiktatásakor itt is folytonos keringés következett be, amenynyiben a folyadék a (d) térből a (q) lefolyató csövön át a (k) fordítótérbe jut és innét az (ro) csöveken át és az (r) és (q) csövek között áthaladva a fűtőberendezésen átáramlik, majd az (f) csöveken át az (a) lemez fölé vezettetik és ott szabadon szétáramlik. Az (a) lemezen a folyadék itt is vékony rétegben oszlik szét, mely a habnélküli képződést lehetővé teszi. A 4. ábra a 3. ábra A—B vonala szerinti metszete. Az 5. ábrabeli foganatosítás! alaknál az (f) csövek nincsenek hajlítva, hanem a (t)
