52628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két tárgy arányosságának optika meghatározására

Vállmagasság. cm. Vállszélesség. cm. 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 160. 156. 152. 148. 144. 140. 136. 182. 128. 38,9 37,8 36,7 35,6 38,9 37,9 36,8 38,8 34,7 33,7 39,0 38,0 37,0 36,0 35,0 34,0 33,0 32,0 38,1 37.1 36.2 35.2 34.3 33.3 32.4 31.4 30.5 36.4 35.5 34.5 33.6 32.7 31.8 30.9 30,0 29,9 34.8 33.9 38,0 32.2 31.3 30.4 29.6 28.7 27.8 33,3 32,5 31.7 30.8 30,0 29.2 28.3 27,5 26,7 32,0 31,2 30,4 29,6 28,8 28,0 27,2 26,4 25,6 30.8 30,0 29,2 28.5 27,7 26.9 26,2 25,4 24.6 29.6 28,9 28,1 27,4 26.7 25,9 25,2 24,4 23,7 28,6 27,9 27,1 26,4 25,7 24,0 24,3 23,6 22,9 Az eljárás alkalmazásakor az illető nő vállmagasságát és vállszélességét megmér­jük. Ezen méretek a táblázatból a skála azon osztását adják, melyre a divatképet be kell állítani, hogy a tükörkép kivánt arányváltozásait nyerjük. Pl. 140 cm. váll­magasságnál, — melynek normális testalkat esetén a fönti fölvétel szerint körülbelül 35 cm. vállszélesség felelne meg —, és 46 cm. vállszélességnél a táblázatból a 30,4 számot nyerjük. Ha most a divatképet a skála 30,4 osztására állítjuk be, a tükörkép segélyével megítélhetjük, hogy a kiválasztott kosztüm az illető nőn előnyösen fog-e mutatni, vagy esetleg mást kell kiválasztani. A mellékelt rajzon egy az eljárás kivi­telére szolgáló berendezés példaképeni fo­ganatosítási alakja van föltüntetye, és pedig az 1. ábrán a berendezés távlati képe, a 2. ábrán oldalnézete, a 3. ábrán elülnézete, a 4. ábrán pedig fölülnézete részben met­szetben látható. Az (a) sín, amely mindkét végén célsze­rűen (b) lábakon nyugszik, a (d) tükör föl­vételére hátsó részén (c) kerettel van el­látva. A (d) tükör függélyes metszete az ábrázolt foganatosítási példánál egyenes vonalú, míg ellenben vízszintes metszete görbe vonalú. Az (a) sínen továbbá egy (e) tolóka van elrendezve, mely a (d) tükör homorúságának pontosan megfelelően haj­lított (f) lemezt hord, mely a tükrözendő tárgy fölvételére szolgál. Az (a) sín fölső vagy oldalsó fölületén egy (g) skála van, amely katoptrikusan kiszámított osztásokkal bír és amely szerint az (f) lemeznek a (d) tükörtől való távolsága beállíttatik. Annak elérésére, hogy a tükörkép szemlélésénél pontosan a (d) tükör és (f) lemez középső függélyes tengelyének irányában lehessen nézni, alkalmas módon valamely jel lehet elrendezve. A tükör görbülete az előző példától el­térően a vízszintes irányban domborúan is lehet kiképezve, ha a tükörkép szélességét magasságának megtartása mellett kisebbí­teni kell. Hasonlóképen a vízszintes irány­ban egyenesvonalú és a függélyes irányban homorú vagy domború lehetne a tükör, a szerint, amint a tükörképet szélességi mére­tének megtartása mellett magassági mére­tében kell nagyítani vagy kisebbíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás két tárgy arányosságának optikai meghatározására, azáltal jellemezve, hogy az eredeti tárgyat, pl. rajzot, ké­pet, vagy más síklapú tárgyat egy tü­kör elé hozzuk, amely a tükörkép kivánt arányváltozásainak megfelelő homorú, ill. domború fölülettel bír, mimellett a tárgyat a tükörtől a normális méretekből a tükörgörbület tekintetbe vételével katoptrikusan kiszámított távolságnyira állítjuk be. 2. Az 1. igény szerinti eljárás keresztül vitelére szolgáló berendezés jellemezve egy katoptrikusan kiszámított (g) skálá­val ellátott (a) sín által, amelyen egy függélyesen álló, görbe fölületű (d) tükör és egy a tükrözendő tárgy fölvételére szolgáló, a tükör görbületének megfele­lően hajlított (f) lemezt tartó ide-oda mozgatható (e) tolóka van elrendezve. (I rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom