52602. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtestforróvíz vagy gőz termelésére
Megjelent 1911. évi julius hó 3-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jgffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52602. szám. JI/h. OSZTÁLY. Fűtőtest forró víz vagy gőz termelésére. FISCHER'SCHE WEICHEISEN- UND STAHLGIESSEREIGESELLSCHAFT CÉG FRAISENBEN. A bejelentés napja 1910 julius hó 12-ike. A találmány tárgya a tűzteret körülvevő, forró víz vagy gőz termelésére szolgáló fűtőtest, mely bét egymás mögé iktatott, egymást keresztező csőrendszerből áll, melyek egy alul és kétoldalt nyílt üreget határolnak és egymás mögé iktatott egyes csövekből állnak, melyek közül a külső rendszerhez tartozók az alkotók irányában, a belsőkhöz tartozók pedig a vezérvonalak irányában fekszenek. A találmány kiterjed továbbá az egy rendszerhez tartozó csövek egymás közötti kapcsolási módjára, a két rendszer egymással való kapcsolási módjára és a fűtőtestnek a be- és kivezetőcsövekkel való kapcsolására. 1., 2. és 3. ábrán a találmány szerinti fűtőtest egy példája oldalnézetben és két homloknézetben van föltüntetve ; 4. és 5. ábrák hossz- és keresztmetszetben mutatják a külső rendszer két csövének kapcsolására szolgáló (a) kapcsolórészt és a megfelelő csöveket ; 6., 7., 8. ábrák a belső rendszer két csövének kapcsolására szolgáló (b) kapcsolórészt tüntetik föl a csövekkel homloknézetben, ül. a 8. ábra C—D szerinti, ill. a 7. ábra E—F szerinti metszetében ; 9. és 10. ábrák a ki- és bevezető csövek befogadására szolgáló (c) kapcsolórészt mutatják függélyes metszetben, ill. a 9. ábra G—H szerinti metszetében; 11. és 12. ábrák a külső rendszernek a belsővel való kapcsolására szolgáló (d) részt mutatják függélyes metszetben, ill. a 11. ábra I—K szerinti metszetében. Az 1—3. ábrákból láthatjuk, hogy a tűzteret körülvevő fűtőkosár két egymást keresztező csőrendszerből áll. A külső rendszert az alkotó irányában fekvő, (a) ikertokokkal seriesbe kapcsolt (4., 5. ábra) egyenes vízszintes (n) csövek alkotják, mig a belső csőrendszer ugyancsak (b) ikertokokkal (6., 7., 8. ábra) egymás mögé kapcsolt, kengyelalakú (m) csővekből áll, melyek hajlási helyeiken befelé nyúló (o) hurkokat képeznek. A fölhevítendő közeg a külső csőrendszer elején a (z) vezetéken át (1., 9., 10. ábra) lép a külső (D) rendszerbe, ennek végén a belső (m) rendszerbe s ennek áthaladása után a (w) fogyasztóvezetékbe, amelybe még egy, a huzamba nyúló (p) csőtekeres iktatható. (1., 2., ábra.) A 4. és 5. ábra szerint két-két vízszintes cső kapcsolására szolgáló (a) rész két