52578. lajstromszámú szabadalom • Újítások központfutó gázmosókon
— 2 -hajítja, el akkepen, hogy azok a tölcsért koncentrikusan körülvevő gázterei? >psa]&«, részben érintik. Igaz ugyan, bogy ez a hát|s rány a külső tölcsérektől a bel^p tölcsérek felé fokozatosan csökken, ázcmMú a "belsőit; tölcséreknél ismét egy másik hátrány jelent^ J kezik. ^inthogy a belső tölcsérek keresztníe^zet^/léify^e^n ki&ebbífla küjiső töicÍer#k^e5es|tD|etsieténél, fenlélfog^a sÉűkj ségszerüen az emelt víz mennyisége és annak fölső kerületi sebessége sokkal esékelyebb, mint a külső tölcséreknél. Enftek következtében a belső tölcsérek által porlasztott vízmennyiség aránylag csekéty a külső tölcsérekhez viszonyítva. Az egész tölcsércsoport porlasztó hatása ennélfogva igen egyenlőtlen. Ezen hátrányok elkerülésére a találmány értelmében olyan berendezésekről gondoskodunk, amelyek révén úgy az a vízmenynyiség, melyet a legkülsőbb tölcsér emel, valamint az, amelyet a koncentrikus tölcsérek egész csoportja emel, lehetőleg egyenletesen oszlik el a tölcsércsoporton kívül fekvő és ezt koncentrikusan körülvevő egész gázáramlási térben. Az új elrendezésnek továbbá még az is a célja, hogy a különféle porlasztott rétegeknek legalább megközelítőleg egyenlő sebességet kölcsönözzön. A szándékolt hatást a találmány értelmében könnyen elérjük azzal, hogy a legkülsőbb tölcsért fölfelé annyira meghoszszabbítjuk, hogy éppen olyan magas, vagy valamivel magasabb legyen, mint a legbelsőbb tölcsér, mimellett ezen meghosszabbítást még ezenkívül lyukazással látjuk el. A meghosszabbítást akképen foganatosítjuk, hogy a gáztér a meghosszabbított részen kívül és ehhez koncentrikusan van elrendezve. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés függélyes metszetei .míg a: 2. ábra egy magában álló tölcsér nézete, „ Ez a« eürpodezée olyan hatékoEfyüak bi* zoayult, hogy vftgy egyetlenegy, a víz színe fölött lyukazott tölcsért magában alkalmaz|l#»nk, sragy pedig, ha a hatást fokozai a belső tölcsérek párnát lénye-I .I.rtfi gesen csökkenthetjük es mégis sokkal jobb ^orla^ü^s^érünk el, a 3. ábrában föltűnni ett készülékkel, mint az eddig ismeretes MziU^kekkej,, feltéve, hogy a gáztér a lyufc^otx McSerrkonbéntrikusan veszi körül, ^ifeá'l. ábrában föltüntetett elrendezés szerint a belső tölcsérek, ha egynél több tölcsért Áal|lazfnk fa elféráétbgíi a Mmí. áog&l &abádalmi leírásban íöltüntetett elrendezéshez, csak arra a célra szolgálnak, hogy a legkülsőbb lyukazott tölcsér fölső részét vízzel lássák el. Azonban a belső tölcsérek egy része, vagy az összes belső tölcsérek is, fölső végükön lyukazva lehetnek. Ez utóbbi esetben azokat részben a külső tölcsérek és a legkülsőbb tölcsér fölé is hagyhatjuk" kiemelkedni. Bár a lyukazás bármilyen tetszőleges alakú lehet, különösen célszerűnek bizonyult, ha a nyílások derékszögű négyszög alakjával bírnak (2. ábra). Ebben az esetben a porlasztás a legegyenletesebb lesz. A legkülsőbb tölcsér lyukazott része is különböző alakú lehet, pl. homorú, vagy a nem lyukazott alsó résznél lejtősebb vagy kevésbé lejtős, aszerint, amint az elhajítandó vízmennyiséggel a gáztérnek nagyobb vagy kisebb részét akarjuk érintetni. Ugy is járhatunk el, hogy a tölcsért a vízszín fölött tányérszerű toldattal látjuk el és erre helyezzük el a lyukazott ferde részt. A forgó koncentrikus tölcsérek még egy további hátránnyal jártak, amely a porlasztó hatást' károsan befolyásolja. A tölcsér-csoport forgása a vizet, amelybe a tölcsérek merülnek, amennyiben az nem emeltetik, szintén forgásba hozzák és a folyadéktartály falához szorítják. Ennek következtében a, víz színe a tartály közepén sülyed, miáltal a belső tölcsérekhez való víz bozzávezetés nagyon csökken és ezeknek-J^tásfoka káros befolyásolást szenvedj Éjteánaps kísérlet mutatta, hogy ezt a hátrányt cpak duzzasztó készülékekkel lebefr megszüntetni, amlyekaz<>n fríznek forgá^át,, .itipely^& # tpiepéresopprt merül, egészen yag^ r^bep megakadályozzák, . du^wfftó ;; fca£áat ^^^^^lé^^n^^z^!^^ vfrtaifcáij 1fcfcarSá1 ^ vagy )
