52532. lajstromszámú szabadalom • Folyadékfék
mázni, amelyet közvetlenül a fékemeltyű, akár kéziemeltyű, akár lábitó működtet. Erre a célra tetszőleges szelepet használhatunk, amelyet rúgó tart zárva és orsó vezet. Ezen orsó mechanikus úton ütközővel van összekötve, amelyre a kéziemeltyű vagy lábitó hat, ha oldott féknél nyugalmi helyzetébe tér. Ily módon a nyoraóbenger és tartaléktartály közötti nyílás mindaddig nyitva marad, amíg a fékeket meg nem húzzuk és a fő nyomóhengerben volt levegő távozhat, anélkül, hogy nyomás alatt álló folyadék belépését gátolná. Ha azonban a fékeket meghúzzuk, akkor a fékemeltyű kezdeti mozgása megengedi, hogy a rúgó a szelepet zárja és egyidejűleg megakadályozza, hogy a nyomás alatt álló folyadék a nyomóhengerből a tartaléktartályba léphessen. A mellékelt rajzon a találmány egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az t. ábra a berendezés oldalnézete részben metszve, a 2. ábra ennek alaprajza, a 3. ábra előlnézet. A 4. ábra szabályozószelep függélyes metszete, míg az 5. ábra részletrajz nagyobb léptékben. A (2) kerekek szokásos módon a gépkocsi alvázával vannak összekötve és mindenik kerék fékdobbal van fölszerelve, amelyen belül ismeretes (4) fékkészülék az (5) fékhengerekkel van elrendezve. A (7) feszítődeszkán a (6) nyomószivattyú vagy más hasonló nyomás alatt álló folyadékot szolgáltató készülék van elrendezve, míg a nyomás alatt álló folyadék számára való (8) tartály a (10) vezeték útján a (9) főnyomóhengerrel van összekötve. A (9) hengertől az egyes (5) fékhengerekhez elágazó vezeték rézből vagy acélból való (11) csőből áll, amely (12) görbülettel van ellátva. Teljes területet is iktathatunk be, amint az az 1. ábrában föl van tüntetve, vagy pedig egyszerű rugalmas ívet vagy több menetet is alkalmazhatunk, aszerint, amint azt a szükséges engedékenységi fok megkívánja. Az irányító kerekekhez vezető (11,) csővezetékek egymás közt a (13) harántvezetékek útján vannak összekötve, amelyektől a (14) vezetékág a (9) hengerhez vezet. Hasonló módon vannak a hátsó kerekek számára való (11) vezetékek a (13) harántcső útján összekötve, amely a (9) henger (15) toldatához vezet (2. ábra) A 3. és 5. ábrában a (11) vezetéknek az irányító kerekek fékberendezésével való összeköttetése van föltüntetve, amely az üregés (16) forgási csapból (3. r ábra) áll, amelynek tengelye a közvetlenül fölötte fekvő és az irányítókerekek állítására szolgáló (17) csuppal egybe esik. A (16) forgási csap (18) hüvelyből áll, amely belső csavarmenettel van ellátva és a fölső részében (19) csatorna van fúrva. (5. ábra). A (18) hüvelyben ugyancsak csavarmenettel ellátott (20) hüvely van csavarolva, amelybe a (11) vezetékekhez vezetett (21) cső akképen van beillesztve, hogy az a (20) hüvelyben foroghat. A (21) cső fölső vége úgy van kiképezve (kb. kúpalakban), hogy az pontosan a (22) hüvely megfelelően alakított részében szabadon foroghat. A (23a) csavaranya a (20) hüvely meghúzására szolgál és külső fölülete szögletes, hogy csavarkulcs segélyével állíthassuk. A (9) főnyomóhengerben (1. ábra) a kissé kisebb átmérőjű (23) köldök ide-oda mozoghat. Ezen köldök a (24) bőrkarmantyún és a (25) henger födélen megy keresztül és (27) csuklósrúd révén a (26) lábitó fékemeltyúvel van összekötve. A (9) nyomóhenger (28) nyílásától a (10) vezeték (8) tartályhoz vezet, mimellett a vezetékbe (29) szelep van iktatva. Ezen szelep (4. ábra) (30) szelepházból áll, melynek két (31, 32) csatornája van, melyek összeköttetése a (33) szeleptest eltolása útján megszakítható vagy újból létesíthető. A (33) szeleptestet a (34) tekercsrúgó rendesen ülőkéjére szorítja és a szelepet ily módon zárja. A (35) stzeleprúd a (36) tömítőszelencén megy keresztül és kétkarú (37, 38) emeltyűben végződik, amely a (26) lábitóval csuklósan van összekötve. Mindaddig, amíg a (29) szelep nyitva van és a folyadékot a (9) hengerbe bocsájtja, a kerék szabadon fut (1. ábra), mihelyt azonban a (26) lábitót előre nyomjuk, a
