52526. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gőzgép
más szóval a diagramm túllapos expanzióvonalat mutat. A jelen találmány célja már most az egyenáramú gőzgépet az egyenáramú üzem föltételeinek pontos betartása mellett az ellennyomás mértékétől egészen, illetve amennyire gyakorlatilag lehetséges, függetleníteni. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a kibocsátó hasítékokat tovább tartjuk közlekedésben a hengernek kompresszióoldalával, mint ameddig azokat a munkadugattyúnak vezérlő széle nyitva tartja. Ezen célból a dugattyúban vezérelt elemeket, pl. tolattyúkat vagy szelepeket rendezünk el, melyeket a gép vezérműve segélyével akként működtetünk, hogy azok a dugattyú kompressziólökete közben a kivánt ideig tartó közlekedést létesítsenek a megfelelő hengeroldal és a kibocsátó hasítékok között. Ezáltal a gőzkibocsátás úgyszólván ketté oszlik, mivel első sorban is maga a munkadugattyú aránylag igen nagy kiáramlási fölülettel biró főkibocsátást tesz szabaddá a kibocsátó hasítékoknál úgy, hogy a főgőzmennyiség hirtelenül áramolhatik ki és mivel a kibocsátó hasítékoknak a dugattyú segélyével történő zárásakor azok a vezérelt elemek segélyével, a dugattyún keresztül még tovább is közlekedésben tartatnak a hengerrel. Ha ezenfölül ezen elemeknek vezérlését akként képezzük ki, hogy azok a nyitást a hasítékoknak a dugattyú vezérlő széle segélyével eszközölt zárásával egyidejűleg vagy célszerűen még előbb eszközöljék, akkor a hengerből éppen kiáramlani készülő gőzmennyiség benne marad az áramlási mozgásban, azaz a gőznek tdvábbi kiáramlása lökés és örvénylő mozgások nélkül megy végbe és pedig, már ami a dugattyú löketének első részét illeti, a dugattyúnak közvetlen közelében lévő, víztartalmú gőzrétegek fognak kiáramlani, következésképen a nagy hőfokú hengerfödél közelében lévő száraz gőzrétegek érintetlenül hagyatnak. A találmány tárgya továbbá a kiegészítő gőzkibocsátásra szolgáló elemeknek sajátos vezérlése által tűnik ki. Ezen vezérlés lényegileg abban áll, hogy a dugattyúban elrendezett, kiegészítő kibocsátó elemek a gépnek hajtórúdja segélyével, önműködően mozgattatnak, amennyiben a hajtórúdnak lengése használtatik föl a szelepeknek nyitására és zárására. A mellékelt rajzban a találmány tárgya, mely még egyéb sajátos, alább részletezendő szerkezeti részletekkel tűnik ki, néhány foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyának oly fekvő gőzgépnél való alkalmazását láttatja hosszmetszetben, melynél az (a) hengernek közepén a (b) kibocsátó hasítékok, a hengerfejeknek (c) részeiben pedig bebocsátó szelepek vannak elrendezve, ahol is az admisszió-gőz előbb az ürös hengerfödeleken áramlik át és csak azután vezettetik a szelepek segélyével tovább, a hengerhez. A (d) munkadugattyú, alsó részében, az (e) hosszfurattal van ellátva. Ezen furatban két (f) dugattyús tolattyú jár, melyeket a közös (g) vezérlőrúd hord, mely a hengernek (al) tömítő szelencéjén keresztül kifelé nyúl és a (hl, h2) szögemeltyűvel van csuklósan összekötve. Ezen szögemeltyű a (h3) csap segélyével a keresztfejre van erősítve és rövidebb (h2) karjánál, az (il) kapcsolórúd segélyével a gépnek (i2) hajtórúdjával van összekötve. A hajtórúd lengései a (hl, h2) szögemeltyűt is lengésbe hozzák, amikor is a kettős (f) dugattyús tolattyú a (d) munkadugattyúhoz képest, illetve annak belsejében elmozog. Az ebből eredő hatást az 5. ábrában föltüntetett diagramm szemlélteti. Az (x) kör, mely a forgattyú mozgását mutatja, egyúttal a kibocsátó hasítékoknak a munkadugattyú segélyével eszközölt vezérlését is megszabja. Az előnyitás (xl)-nél, azaz majdnem 10%-kal a holtpont előtt következik be. A munkadugattyú (x2)-nél zárja el a kibocsátó hasítékokat, következésképen majdnem 90%-os kompresszió adódnék ki, ha a hasítékok kizárólag a munkadugattyú hatása alatt állanának. Azonban már az (x3) pontban beáll az (f) dugattyús tolattyú segélyével eszközölt nyitás és minthogy