52515. lajstromszámú szabadalom • Szénhidrogénnel vagy világítógázzal táplált fűtőkészülék

rrrrfrv SZABADALMI LEÍRÁS 52515. szám. 11/h. OSZTÁLY. Szénhidrogénnel vagy világítógázzal táplált fűtőkészülék. BRUNEAU GERDA SZÜL. DE GYLLENHAMMER CLICHYBEN. A bejelentés napja 1910 október hó 8-ika. A találmány tárgya házi vagy ipari cé- \ lókra használható fűtőkészülék, melyet valamely szénhidrogéngázzal, főként azonban világítógázzal táplálunk. A fűtőkészülék újdonsága abban áll, hogy az égők állványa egy vízzel töltött tartány, mely az égők elrendezése következtében a benne levő víz- j mennyiséghez képest a melegnek egy részét elvezeti és a vizet lassú gőzölgésbe hozza, úgy, hogy a vízmolekulák az erősen fölhevített égőkbe jutnak, hol fölbomlanak s ezáltal a fűtőlángok hőmérsékletét növelik. A mellékelt rajz 1. ábrája a fűtőkészülék oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerint vett függélyes metszet, a 3. ábra a gázvezető esőnek és az ehhez tartozó fűtőcsöveknek fölülnézete. A készüléket három vagy több (a) fűtőcső alkotja. A fűtőcsöveknek közös (b) légbebocsátó nyílásuk van, mely a (d) gázvezetőcsövet körülfogó (c) hüvely alsó oldalán van elrendezve. Az (a) fűtőcsövek egy hengeralakú (e) fémtartány belsejében vannak elhelyezve és fölső végeik kiszélesedő (f) hüvelyekbe nyílnak, melyek az (e) tartánnyal együtt egy darabból vannak készítve, vagy pedig fémes, vezetőösszeköttetésben állanak azzal. i Az (f) hüvelyek úgy vannak kiképezve, hogy egy ízzótestet vagy (g) ízzóharisnyát lehet rájuk alkalmazni. Az (e) tartány előtt (h) vízbebocsátócső foglal helyet, melynek segélyével a tartányt a jelzett magasságig vízzel tölthetjük meg. f Rendes körülmények között az említett (b) eső egy (j) nyílásokkal bíró (i) dugasszal van bedugva, melynek nyílásain át a vízgőz lassan fölfele szállhat. Ha az (ej tartány vízzel van megtöltve és az égőket meggyújtjuk, akkor a kúpalakú (g) testek izzásba jönnek. Az ízzóteetek melege a fém tartányfalak hővezetése folytán lassan gőzölögtetni kezdi az (e) tartányban levő vizet s a keletkező vízgőzök a harisnyák belsejébe áramlanak. A fejlődő meleg következtében — melynek hőmérséklete 650°, sőt azon is felülemelkedik — a vízgőz felbomlik s a szabaddá váló oxigén, csekély mennyiségű szénoxidfejlődés mellett fokozza a láng égését. A jelenlevő hidrogén az elégés alkalmával a gázokkal vizet képez s ily módon emeli a láng fűtőképességét. A föntiekből tehát kitűnik, hogy az újdonság tárgyát képező készülék azt adja le a környező levegőnek, amit abból a közönséges láng elvon. Emellett a láng melege