52501. lajstromszámú szabadalom • Pörkölőkemence

- 8 — gely karjának végén elrendezett, ferde (52) kavarócsap az első övezet mezejébe kissé bevág és az ércet a második (B) kavaró mezejébe vezeti be, mely a harmadik (C) kavaró mezejével együtt a második övezetet alkotja. A kavarok elrendezése olyan, hogy mindegyik messzié belenyúljon a szomszédos mezőbe úgy, hogy az érc igen tökéletesen keverődik ebben az övezetben. A negyedik (D) kavaró elrendezése olyan, hogy csakis a kavarókar végén alkalmazott ferde (52) csapok Vágjanak be a második övezet mezejébe és ebből minden fordulatnál közel egyenlő mennyiségű ércet húzzanak át a harmadik övezetbe, melyet a (D, E, F) kavarók alkotnak. Ezek a kavarjók egymáshoz viszonyítva akként van elrendezve, hogy mindegyik mélyen bevágjon a másik kavaró mezejébe és így az ércet jól összekeverjék. A hetedik (G) kavaró elrendezése olyan, hogy a kavarókar végén alkalma^ zott lapátalakú (52) csap a harmadik övezet mezejébe kissé bevágjon és az ércet a negyedik övezet mezejébe vezesse be, mely a (G) és (H) kavarók mezeiből áll. A negyedik övezetből az ércet a (J) kavaró tengely végén alkalmazott (52) csap viszi át, mely folyton kisebbedő sugarú körökben a középső kiürítő nyílás fölé viszi, honnan az érc lehull és a (70) szállítócsavar viszi ki a kemencéből (5. ábra). Lehet — ha több tűzhely szükséges — az ércet egy középső (68a) kiürítő nyíláson a következő mélyebben fekvő tűzhelyre ejteni, hol ugyanúgy, mint azt előbb leírtuk, azonban ellenkező irányban vezetjük át a következő övezetcsoporton és így tovább, ha szükséges, több tűzhelyen. Az 1—5. ábrán látható háromtűzhelyes és ráépített porkamarával ellátott kemencének kilenc kavarója van, melyeket pormentes tokban, olajban futó csavarkerekek hajtanak. Mindegyik kavaró tengely függélyes irányban szabadon mozoghat és akadály nélkül megnyúlhat és megrövidülhet, továbbá beállítható (82) talpcsapágy segélyével emelhető és sülyeszthető, anélkül, hogy a kavaró berendezést meg kellene állítani vagy hogy a hajtókerekekre nyomás hatna. A hajtásra esetleg kúpkereket isi lehetne használni. Mindegyik tűzhelynek külön (M) adagoló és (N) kiürítő berendezése van, melyek a 8—12. ábrán láthatók részletrajzban. Ezek öntött vasból készült (N) tokból állanak, melynek a (68) kiürítő nyílást szabályozó (55) tolattyújuk van. A (69) kerék által megfelelő sebességgel hajtott (70) szállítócsiga az ércet a kemencéből (63) kiürítőcsövön át szállítja ki, mely a (64b) elzáró lemezekkel van fölszerelve, hogy a levegő beáramlását és az ezáltal előidézett porfejlődést lehetőleg csökkenthessük. Mindegyik zárólemezt az ezen megerősített (64a) karon beállítható súly ellensúlyozza. Az (55a) fenéktolattyú — mikor azt kihúzzuk — a (63) kiürítőcsőbe vezető (65) nyílást zárja és az érc a tolattyú által szabaddá tett (68a) nyíláson át ürül ki. Ez a leírt foganatosítási alak, melynek három külön adagoló és kiürítő berendezésekkel ellátott tűzhelye van, példaképen különösen előnyös finoman fölaprított vasvagy rézkéneg, érciszap, gáztisztító anyag stb. pörkölésére, minthogy ezeknél az anyagoknál rendkívüli finomságuk miatt könynyen lép föl erős porfejlődés: a porfejlődést az ércnek a (70) szállítócsiga 'segélyével történő kiürítése igen korlátozza. Két vagy több különálló tűzhely alkalmazása durva ércek pörkölésénél akként módosítható, hogy a kemencét csakis az egyik oldalon töltjük és az ércet azután az elvezető nyílásig az összes tűzhelyeken végig vezetjük. Ekkor a második és harmadik adagoló berendezést és az első és második elvezető (70) szállítócsavart is működésen kívül helyezzük, amennyiben az első kiürítő berendezés (55a) tolattyúját kihúzzuk és így a (65) nyílást elzárjuk, miközben az érc a (68a) nyíláson az alsó tűzhelyre jut. Épp így a második tűzhelyen az (A) tengely közelében nyitjuk az (R) kiürítő nyílásokat és ezeken az ércet a harmadik tűzhelyre vezetjük. Célszerű, ha a (70) szállítócsigát, mikor azt nem használjuk, az (N) tokból kihúzzuk. Ha a pörkölésnél fejlődő gázokat kénsavgyártásra akarjuk használni, a porka-