52497. lajstromszámú szabadalom • Marószerszám bemélyesztett pengékkel

sor jobbra hajlón van elrendezve. Ezenfölül a pengék iránya csak a szerszám közepétől van megváltoztatva, ami azzal az előnynyel jár, hogy a pengeélek a forgácsokat önműködően tolják el a középtől a két oldal felé. Az éleknek kezdő (1) részei (12. ábra) a szerszám közepén az ellenkező menetű éleknek kezdő (1) részei mögé, a szerszám széleihez közelebb fekvő helyeken pedig a beljebb fekvő késsor elemeinek (m) végrészei mögé nyúlnak. Az említett (a) szög, melynek (P) az ellenszöge, itt is nagyobb a súrlódási szögnél, azaz 25°-nál. A palást osztása a jelen esetben Vi2> amiből egy sor késeinek száma 6-ra adódik ki. A késsorok, valamint egy késsor elemeinek száma egyébként természetesen tetszőleges lehet. Azáltal, hogy a pengéket fölvevő hornyokat a tengelyhez képest 25°-nál nagyobb szög alatt rendezzük el, lehetővé válik egyetlen szerszámtestet több késsorral ellátni. A 13—17. ábrák a találmány tárgyának horonymaró gyanánt foganatosított alakját láttatják. A 13. ábrában az egyik (c) peuge fölül- éa oldalnézetben és harántmetszetben van föltüntetve. A 14. ábra a szerszám testének fölülnézete, a 15. ábra annak oldalnézete, a 17. ábra pedig a szerszámtest palástjának síkba fejtett nézete. A 16. ábra egy, 3 penge-félgyártmányt tartalmazó hengerelt acéllamellát láttat oldal- és fölülnézetben. A (c) pengedarabokból a hengeres (k) bordák vannak kihengerelve vagy azokkal összehegesztve; ezen bordák a (b) szerszámtestnek (15. ábra) (d) furataiba illenek be. A (k) borda (16. ábra) azáltal is létesíthető, hogy annak helyén az anyagot az ellenkező oldal felől kid uzzasz tjük, amikor is a bordával szemben az (n) horony létesül, mely a már említett módon a penge kicserélésére használható. Minthogy horonymaróról van szó, a pengéknek mellső (pl) sarka (15. ábra) is résztvesz a forgácsolásban és pedig a létesítendő horony oldalfalánál. Megjegyzendő, hogy a pengéknek az ezen foganatosítás i alaknál alkalmazott megerősítési módja éppen úgy használható sik- és idommaróknál, mint ahogy fordítva, a részletezett peckes megerősít és horonymaróknál, nemkülönben idommaróunál is alkalmazható. A 18. ábra oly foganatosítási alaknak folülnézete, melynél a marószerszám teste és tövise egy darabban van készítve. Ezen foganatosítási alak különösen széles szerszámok számok előnyös, mert ezeknél a hosszú furat létesítése fokozott nehézségeket okoz. A 19—22. ábrákban a találmány tárgyának egy további, homlokmaró gyanánt foganatosított alakja van föltüntetve. A (c) pengék (21. ábra) itt is 2ő°-nál nagyobb szög alatt hajolnak a forgási tengelyhez. Ezen homlokmarónál nagy mértékben hatnak az anyagra a metsző (ql) homlokélek (19. ábra) és a (pl) sarok is, [mely a (ql) homlokéi és a hengeres (e) metszőéi találkozásánál létesíttetik. Ezen hengeres (e) metsző élek ferde elrendezésük folytán éppen úgy hatnak, mint az előbb leírt maróhengereknek hengeres (e) metszőélei. A homlokmarónál azonban a pengéknek ferde elrendezése még azzal a hatással is jár, hogy a (ql) metszőéi a forgási irányhoz képest igen ferde állást foglal el és így az szintén nagymértékű húzó hatás kíséretében vágja az anyagot. Míg az (e) élre ható metszési ellennyomást a palást' furataiba beillesztett (d) peckek eléggé ellensúlyozzák, addig a (ql) homlokélre ható ellennyomás ellensúlyozása céljából egy további rögzítőpecekről kell gondoskodni, mely a homlokoldal felt 1, a (b) szerzzámtestben kiképezett (v) horonyba (20. ábra) és az ezzel korrespondeáló, a (c) pengében kiképezett (w) horonyba illesztendő. Az elkopott pengéket könnyen lehet előrefelé kiverni; ezen célból a palást furatába beillesztett (d) pecek mellett akkora szabad tér van meghagyva, hogy egy betét közvetítésével a (c) pengére hátulról ütéseket mérhetünk. A leírt maró szerszámok működésük köziben az anyagot túlnyomóan nyíróhatás révén választják el; az anyag duzzadása majdnem egészen ki van küszöbölve, következésképpen nem fognak beállani azon rázkódtatások sem, melyek az eddigi maró-