52492. lajstromszámú szabadalom • Önműködő hozzásodró készülék len, kender, juta vagy hasonló számára való fonó- és cérnázógépekhez

— 468 — fölfelé és oldalt hajlított (13) karja egyidejűleg az anyagot az (1) összekötőgerendához nyomja és fogvatartjaj A 2. ábra azt a helyzetet mutatja, $ melyben az anyag hozzávezetése meg van szakítva, mimellett a (4) és (9) emeltyűk minden további nélkül önmaguktól a föltüntetett helyzetben tartatnak. Ha a fonal hozzásodrandó, akkor a következőképen járunk el: A fonal végét az orsón megkeressük és a (15) fonalvezetékbe, valamint egy egészen a nyújtóhengerig és ennek nyomóhengeréig terjedő sajátszerű (16) öntött vaskampó fölé fektetjük, mely a fonal fölvételére a célnak megfelelő bevágással van ellátva és sajátszerű alakjánál fogva a ráfektetett fonalat ezen bevágásba vezeti. Emellett a fonal vége szabadon függ a (11) henger föl3Ő oldala fölött. Ezután az orsót futni hagyjuk és a (9) emeltyűkarra lefelé irányuló gyenge ütést mérünk. A (9) emeltyűre kifejtett ütés következtében a (9) emeltyű és egyidejűleg a (4) emeltyű a kezdeti helyzetbe vitetik (1. ábra), miáltal a két behúzóhenger ismét érintkezésbe kerül és az anyag hozzávezetése ismét megkezdődik. A kampó és a henger fölé fektetett fonalat egyidejűleg kézzel célszerűen utánengedjük és ez a fonal az előfonatfonalnak a behúzóhengerektől jövő végével, a fonalnak adott sodrás folytán egyesül, mihelyt a két fonalvég a (11, 12) hengerek között áthuzatik. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál oly berendezés van alkalmazva, mely által az anyaghozzávezetés fonalszakadás esetén azáltal szakíttatik meg önműködően, hogy a megszakítást létesítő emeltyű egy, a megfeszített fonal által nyugalmi helyzetben tartott, a fonalszakadásnál önműködően beállított emeltyű rendszer által kilendíttetik és emellett azt a helyzetet foglalja el, amelyben a nyomóhenger a behúzóhengerről fölemeltetik és a fonal vége az emeltyűtől a fonógép összekötőgerendája felé szoríttatik. A fonógépen, egy annak egész hosszára kiterjedő (17) tengely van elrendezve, mely folytonos oscilláló mozgást kap, miáltal a (17) tengelyen ülő (18) emeltyű kilendíttetip: és ezáltal a rajzon föltüntetett, részben teljes vonallal, másrészt pontozott vonallal rajzolt helyzeteket foglalja el. A fonópadon továbbá mindegyik orsó részére külön-külön egy kétkarú emeltyű van a (19) tengelyen elrendezve, mely emeltyűnek alsó karja oldalt van hajlítva és (20) végével a megfeszített (10) fonal mögé fekszik. A kétkarú emeltyűnek alsó karján a (21) súly van elrendezve, mely a kétkarú emeltyűt alsó végével előre lengeti, amiben azonban az emeltyűt a megfeszített (10) fonal megakadályozza. Ha a fonal elszakad és ezáltal a (10) fonal meglazul, akkor a kétkarú emeltyű a rajzon pontozottan rajzolt helyzetbe került, melyben másik karjának fölső vége a (18) kar mozgáspályájába lép. A (18) kar a fölfelé való mozgás alkalmával mellső végével a (22) tuskóba ütközik, mely a kétkarú emeltyű (24) karjának fölső végén eltolhatóan van elrendezve. Ez a tuskó célszerűen fából készül és a (18) kar azon a helyen, amellyel a tuskóval érintkezésbe lép, lágy (25) bevonattal van ellátva, hogy az ütést elkerüljük. A (22) tuskót a (18) kar fölfelé tolja és a tuskó a (9) emeltyűbe ütközik, miáltal az utóbbi a rajzon pontozottan jelölt helyzetbe kerül. A (9) emeltyű ezen lendítésénél a (26) toldat a súllyal terhelt (4) emeltyűnek (27) karját lefelé nyomja, miáltal a (2) csapágyakban a (3) tengely körül kilendíthető (4) emeltyű a (6) tengely körül forgatható (5) hengerrel együtt a behúzóhengertől eltávolíttatik. A (4) emeltyű azáltal tartatik ebben a helyzetben, hogy a (9) emeltyűnek (26) toldata a (27) kar (28) vájlatába esik. Miután a nyomóhenger és a behúzóhenger egymástól eltávolíttatott, az anyag további hozzávezetése szünetel és egyidejűleg a (10) fonal a (9) emeltyű (13) karja által az (1) gerendához szoríttatik, miáltal a fonal fogvatartátik. Mindezek a mozgások a fonal elszakadása vagy meglazulása esetén pillanatnyilag következnek be úgy, hogy az anyag hozzávezetése azonnal megszakítta-