52481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alapozások készítésére nem hordképes altalajon

Megjelent 1911. évi junius hó 21-én. MAGY. ggfe KIR SZABADALMI vB? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52481. szám. VI Il/ft. OSZTÁLY. Eljárás alapozások készítésére nem hordképes talajban. SOCIÉTÉ ANONYME DE FONDATIONS PAR COMPRESSION MECANIQUE DU SOL CÉG PÁRISBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 8-ika Eddig alapozásokat a talaj mechanikus kompressziója révén úgy készítettek, hogy 1. a talaj fölületét tömörítették kavics, kő, beton segélyével s ezáltal a talaj fölületén mintegy hordképes réteget létesítettek, vagy pedig 2. a talajban aknákat vagy furatokat .étesítettek s ezeket össze nem nyomható anyagokkal, pl. csömöszölt betonnal töltötték ki s ezáltal valóságos oszlopokat létesítettek, melyek a terhelés hordására voltak hivatva. Az 1. alatti eljárásnál a súly a leírt módon előkészített talaj fölületére osztatott el, míg a 2. alatti eljárásnál az ugyancsak egyes pontokra elosztott terhelés a csömöszölt anyagból készült oszlopok révén egy mélyebb talajrétegre vitetett át, mely az épület súlyához viszonyítva kellő hordképességgel birt. Beláthatjuk, hogy az előbbi eljárás laza talajokban, pl. mocsaras helyeken alig használható. A második eljárás viszont igen nehezen foganatosítható, ha a hordképes réteg túlságos mélyen fekszik. A találmány értelmében a nem hordképes rétegben a felszíntől bizonyos mélységben oly szélesedő, esetleg egymással érintkező vagy összefogó alapzatot létesítünk, mely kellő szilárdsággal bír, hogy az egyes előre kijelölt pontokra súlyosodé terhelést kellő elosztásban vigye át a hordképes rétegre. Hogy mily mélységben és mily hordképességgel létesítjük a talapzatot, az természetesen mindig a talajviszonyoktól és a terheléstől függ. Ha váltakozó állású talajvíz mutatkozik, akkor a talapzatot mindenesetre a legmélyebb vízállás alatt kell elrendezni, hogy a vízállás változása a rácsra befolyást ne gyakorolhasson. Minthogy ily módon a rács nedvességi foka mindig állandó lesz, hordképessége sem változik s a vízállás változása nem okozhat alakváltozásokat. Szükséges természetesen ezenkívül a környező talajt is megvizsgálni, nehogy a szomszédos rétegek eltolják a rácsot, aminek veszedelme fokozott akkor, ha ferde rétegek mutatkoznak. Az elővizsgálatok és a kitűzés megejtése után aknát, vagy az ösmeretes cölöpverő szerkezet révén függélyes furatot létesítünk, melynek mélysége az elővizsgálatok eredményéhez képest állapítandó meg. Ezen aknába már most kavicsot, követ, betondarabokat s hasonló anyagot öntünk s súlykolás révén, ezen anyagokat függélyesen