52468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomfehér előállítására
— 2 — kképletne megfelelő, igen nagy, fedő erejű, eddig tisztán elő nem állított ólomfehért, melegítés mellett pedig körülbelül a kamara ólomfehérrel egyező 11-35% CO,-t tartalmazó, a 2PbC0s Pb (0H)a képletnek megfelelő ólomfehér állítunk ellő. A tömeg a gélét bekeverése közben megmerevedik és ezért folytonosan vizet kell hozzá keverni, hogy folyékony állapotban tartsuk. > A tömeget arra, hogy tartalmaz-e felesleges gelétet, akként vizsgáljuk meg, hogy a tömegből vett próbát közömbös ólomacetáttal keverjük ós a leszűrt oldathoz merkurichloridoldatot keverünk, mikor az esetleges csapadék a fölös ólomoxydot jelzi. Az ólomoxydot friss ólomcarbonat bekeverésével leköthetjük és ezért módunkban áll, hogy az ólomcarbonáttal kényelmes úton hozzuk a föntebb közölt egyik vagy másik képletnek megfelelő mennyiségű ólomoxyddal vegyülésbe. A reakció alapföltétele az, hogy a kiindulási anyag, az ólomcarbonát teljesen közömbös legyen, mit akként érünk el, hogy bázikus ólomacetatoldatot nyomás alatt legelőnyösebben láncolatosan kapcsolt lecsapó edényekben, úgynevezett carbonisálókban addig kezelünk szénsavval, míg az oldat szabad ecetsavat nem tartalmaz. A keletkezett csapadékot előnyösen csak annyira mossuk ki, hogy az a szükséges ólomacetátot tartalmazza, azután a föntebb jelzett módon dolgozzuk föl. így pld. 100 kg. közömbös 19% vizet, 1% ólomacetatot tartalmazó ólomcarbonátot hideg állapotban 40 5 kg. ólomgeléttel, vagy melegítés mellett 33-7 kg. ólomgeléttel keverünk, mikor az első esetben az öPbCOg 2Pb(OH)2 PbO, a második esetben 2PbC08 Pb(0H)a képletnek megfelelő ólomfehért kapunk. A 186972. számú német szabadalmi leírásban ismertetett eljárástól ez az eljárás úgy a kiindulási anyag, mint az előállított termék tekintetében eltér. A fentebb hivatkozott szabadalmi leírás szerint a kiindulási anyag — amennyiben a carbonátot vesszük figyelembe — ólomsóoldatokból nátriumkarbonáttal lecsapott ólomcarbonát, mely nem közömbös anyag, sőt nem is meghatározott vegyület, miért is lehetetlen az, hogy használatával meghatározott összetételű ólomfehért állítsunk elő, főleg pedig lehetetlen az 5PbCOs 2Pb(OH)PbO vagy 2PbCOs Pb(OH)2 képletnek megfelelő vegyületek előállítása, mert natriumacetat vagy natriumnitrat jelenlétében és eme két nátriumsó egyike mindig keletkezik, ha az ólomsóoldatot natriumcarbonáttal keverjük — az ólomcarbonát a hozzákevert geléttel hideg állapotban egyáltalában nem reagál, tehát az 5PbC03 2Pb(0H)2 Pb0 vegyület egyátalán nem képződhetik, mert ez a vegyület csak hidegben állandó. De a melegítésnél keletkező termék sem lehet jól meghatározott vegyület, mert a kiindulási anyag maga sem tiszta közömbös ólomcarbonát, miért is annak födőereje is csak csekély. Eljárásom előnyei a következők: Egyszerű és olcsó módon állítjuk elő a közömbös carbonátot, az ólomoxyd és carbonát keverése néhány órát vesz csak igénybe és kényelmesen állítható elő egészen meghatározott összetételű és ezért egészen meghatározott tulajdonságú ólomfehér. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás ólomfehér előállítására, azáltal jellemezve, hogy nyomás alatt álló szénsavnak vagy szénsavtartalmú gázoknak bázisos ólomacetatoldatába történő bevezetésével előállítható neutrális ólomcarbonatot kevés (előnyösen a carbonat súlyának 1-5%-ánál több) neutrális ólomacetat jelenlétében equivalens mennyiségű ólomgeléttel keverünk, mikor az épen választott föltételeknek megfelelően hideg oldatban az 5PbC08 2Pb(0H)a PB0, meleg oldatban a 2PbCOs Pb(OH)a képletnek megfelelő ólomfehér képződik. •ALLn* RE8ZVÉOTTÁMM/ WYOMOAJ/ MICWGSIeft
