52467. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ívlámaelektródák között való ívfény előállítására

fényív képződik, mely tekintettel a két segédelektródának a főelektródákhoz képest való elrendezésére, a főfényív képződését idézi elő. A segédelektródák itt is a főelektródákkal együtt égnek el. A jelen találmány leírt foganatosítási alakjainál az (1) test egész hosszában a két elektródával szorosan van kapcsolva. Ez megnehezítette és megdrágította az előállítást és a 2. ábrában szemléltetett berendezés mellett is megtörténhetik, hogy egyrészt a két elektróda, másrészt a test vagy a (4) híd között egy szénpárnak újból való bekapcsolása alkalmával a szükséges érintkezés nem következik be. Hogy ezen hátrányt elkerüljük, jelen találmány bejelentője az (1) testet csak egy elektródával vagy egyikkel sem köti össze és az elektródákat úgy rendezi el, hogy azok csak szabad végeikhez közel érintkeznek az (1) testtel, illetve annak mellső, vezető végével. Ily elrendezés mellett azután nem is szükséges, hogy az (1) test egy olyan rosszul vagy egyáltalában nem vezető anyagból álljon, mely csak mellső végén birjon a cél által kívánt vezetőképességgel, hanem egész hosszában birhat ezzel. Ehhez képest az 1—14. ábrákban föltüntetett elrendezéssel szemben az (l) testet már nem szükséges a fényív hatása alatt mellső fölületén úgy megváltoztatni, hogy vezetővé váljék. A 15. ábrában az (1) test a (2) pozitiv elektródával egész hosszában szorosan van kapcsolva és a (2) elektróda a (19) csap körül foroghat, míg a (3) elektróda egész szorosan van megfogva. Ehhez képest az (1) test szabad vége a (2) és (3) elektródák tetszőleges hossza mellett a negatív szénen nyugszik úgy, hogy az áram zárása esetén az (1) test mellső végén gyönge áram halad át, mely épen elegendő a testet körülvevő levegő ionizálására és az (5) ívfény képezÓBére. Hogy aa (l) test szabad vége fölfekvéssel bírjon, a (2) és (3) szeneket párhuzamostól kevéssé eltérően rendezzük el. A 15. ábrából kiviláglik, hogy ae (1) test vagy az 1—14. ábrákban föltételezett szerkezettel bír úgy, hogy az csak a fényív hatásánál fogva lesz oly mértékben vezetővé, amint azt a találmány célja megkívánja vagy pedig már eleve egész tömegében bírhat ezen vezetőképességgel. A 16. ábra oly elrendezést tüntet föl, melynél mindkét szén lefelé van fordítva és annyiban vannak egymással összefüggésben, hogy csak egyenlő gyorsan mozoghatnak lefelé. Az (1) test, mely a pozitiv szénnel egész hosszában össze van kötve, a két szénnek divergáló elrendezése következtében szabad végével a (3) negatív szénhez lesz szorítva úgy, hogy az (1) és (3) részek között lévő kontaktus meg nem szakadhat. Ezen elrendezésnél is választhatunk az (1) test számára oly anyagot, mely a fényív behatása alatt egyáltalán nem vagy csak jelentéktelenül változik, mely tehát előzetesen bírhat a találmány céljának megfelelő vezetőképességgel vagy pedig csak szabad végén a fényív behatása alatt nyeri azt el. A 17. ábra azt mutatja, hogy az (1) test a szenektől teljesen el is különíthető. Emellett mindkét elektróda, azáltal, hogy azokat például (20) rugókhoz erősítjük, az (1) testhez vagy ha elől a (4) híddal bír, ehhez szorítható. Az (1) test az összes leírt elrendezéseknél, akár egész hosszában bíz a cél által kivánt vezetőképességgel, akár csak szabad végein nyeri ezt a fényív behatásánál fogva, a lámpa égése közben tartós gyönge áramot bocsát át, mely bár nem zavaró, azonban a fényív létezésének tartama alatt céltalan és mindenesetre csekély veszteséget jelent. Hogy ezen csekély veszteséget is elkerüljük anélkül, hogy a lámpát jelentékenyen komplikálnék, a 18. ábrához képest a mozogható szén csak a lámpa kikapcsolása által lesz szabaddá, míg az áramkör zárása után mozgásában meg van gátolva. Evégből a (21) rúgón egy, a főáramkörbe, esetleg a mellékáramkörbe iktatott (22) elektromágnes van elhelyezve, melynek vasmagja az áram áthaladása közben a vasból készült (23) körszögmenst magához rántja. Minthogy a körszögmens sugárirányban ném mozoghat, az elektromágnes ellenben hosszában elmozoghat, mindaddig, míg vasmagja a (23) szögmenshez ér, mozog és a súrlódás a (2) szénnek a (19) csap körül való elfor-