52459. lajstromszámú szabadalom • Forgó elektromos kemence

— 2 hogy a közönséges kristályokat többé- 1 kevósbbé finom porral keverjük, azután hengerben hevítjük és a hengerben a hőmérsékletet annyira növeljük, hogy sziliciumkarbid képződjék. Ily módon az anyag újból kristályosodik és a nyert anyag nagyon tömött összetételű anyag, melynek törésfölülete az acéléhoz hasonló. Az ily tok azonkívül, hogy káros hatás nélkül körülbelül 2000 C fokig hevíthető, kiváló jó hővezetű. Ez a sajátságos anyag tehát a találmány céljaira kiválóan alkalmas, amennyiben megfelelő szilárdsága folytán alakváltozást nem szenved, elégséges mértékben tűzálló, hogy a legtöbb kohászati követelményeknek eleget tegyen és oly nagy hővezető képessége van, hogy a hőhatásfokot észrevehetően nem befolyásolja. A hengerben elhelyezett szén oly alakban képezendő ki vagy oly alakokból állítandó össze, amint azt az elektromos ellenállás esetről-esetre meghatározza. Amint az 1 és 2. ábra mutatja, a hengeres tok nagyobb, középrésze szemesészett (d2) szénnel van töltve, a végein és a végei felé pedig több vékony (d3) szénlap van közbehelyezve. Ha a tok teljesen szemcsézett szénnel volna megtöltve, az elektromos ellenállás természetesen a legnagyobb volna, különböző vastagságú lapok által, vagy lapoknak és szemcsézett anyagnak együttes alkalmazása által azonban, mint föl van tüntetve, a rendelkezésre álló feszültséghez legjobban lehet alkalmazkodni. A (p) szénsarkok, hogy a kemence fejrészeinek túlságos íolhevítése megakadályoztassák, az ellenállás tokjába benyúlnak; z oknak a fejrészekbe való erősítésére a (pl) szektornegyedek vannak alkalmazva, melyek pl. magnezitből készültek. A sarktömbök külső végeit alkalmas hőszigetelő anyagból való (p2) süvegek födik, kivéve azokat a helyeket, hol a süvegek és a tömbök át vannak fúrva, mint pl. a (p3) furatoknál, hogy befogadhassák a (p4) fémelektródákat, melyekre az elektromos (p3) kábeleket befogadó (p5) saruk vannak tolva. A fémelektródák előnyösen csőalakúak és hosszirányú (p7) hasítékokkal vannak ellátva, minek folytán szabadon foroghatnak a sarkokban, melyek az elektróda hasítékai által képezett nyelveknek kifelé irányuló rúgóhatása következtében jó elektromos összeköttetést tartanak fönn, a hő pedig azokról gyorsan a külső légkörbe sugározhat ki. Hogy az ellenállás tokjában elhelyezett szén gyakorlatilag állandó nyomás alatt legyen, ami az elektromos hőfejtés pontos szabályozására nézve fontos, a kemenoe fején (p8) acéllapok vagy szalagok vannak alkalmazva, melyek a süvegekre és ezek útján a szénsarkokra rugalmas nyomást gyakorolnak. Az ellenállást képező szén térfogatváltozásai ily módon ki vannak egyenlítve, amennyiben az acéllapok vagy szalagok a térfogat kisebbedésénél maguktól benyomulnak, a térfogat nagyobbodásánál pedig engednek. Hatásos elektromos kontaktus biztosítása céljából a sarkok felületein (p9) szénpeczkek lehetnek alkalmazva vagy a sarkok felületei (plO) helyen kúpalakúan képezhetők ki, hogy ezáltal a szemcsézett szén és a sarkok között levő érintkezési fölület nagyobb legyen. Az összetett ellenállás másik foganatosítási alakját a 3. ábra mutatja. Ennél a sarkok (d5) mélyedéseiben ágyazott, tömör vagy üreges (d4) rúd van alkalmazva, melyre különböző alakú (d) vájatokkal ellátott (d6) szénlapok vannak felfűzve; a szénlapok vájatai szemcsézett anyaggal vannak megtöltve. A sarkok e szénlapokhoz .ép úgy szoríthatók rugalmasan, mint az előbbi foganatosítási alaknál. Megjegyzendő, hogy a rajzon látható széniapok egymással érintkeznek, de egymástól oly távolságban íb rendezhetők el, hogy a közöttük levő szemcsézett szén ki ne hullhasson. Minthogy a szemcsézett szén hossza a tűzálló tartórúd közelében hosszirányban nagyobb, ez öv mentén az ellenállás is nagyobb, tehát az ellenállásnak ennél a foganatosítási alakjánál annak külső fölülete melegebb, mint a belseje. Egyébiránt az ellenállás működése hasonló a már leírt ellenálláséval, azzal a különbséggel, hogy adott hosszúságnál oly nagy elektromos ellenállás, mint amannál, el nem érhető. A kemence medencéjét tűzálló (14) tég-