52458. lajstromszámú szabadalom • Ellenállás elektromos kemencék számára

az ellenállás egész fölső része, továbbá szemcsézett szénből álló (dl3) réteggel födhető be (1., 10. ábra). Minthogy ennek folytán az ellenállás a fölső részén nagyobb, az áramsűrűség az alsó részen lesz nagyobb, tehát a fölső fölület kisebb hőmérsékletű, az alsó fölületről pedig a hő a rajzokon látható nyilak irányában gyorsabban terjed a fürdőhöz. Ha az ellenállás nagyon nagy hőmérsékletre van fölhevítve, a tartókra fölfekvő szénrudak a tartót megolvaszthatnák. Hogy ezt megakadályozzuk, a szénrudak végei és a tűzálló tartók közé keskeny (dl8) széntömböket helyezünk. A széntömbök egymástól elektromos tekintetben el vannak szigetelve és előnyösen faszénből készültek, mert ez az anyag a hőt és az elektromosságot aránylag rosszul vezeti. A faszéntömbök faszénnek szurokkal vagy kátránynyal való keverése által készíthetők vagy az eredeti faszéntömbökből vághatok. A faszenet előzőleg előnyösen grafitozzuk, hogy ezáltal elégési hőfokát jelentékenyen növeljük. Minthogy némely műveleteknél szükséges, hogy a kemence kamrájában a hőmérséklet fokozatosan növekedjék vagy csökkenjen, ezt a rudaknak oly módon való retegezése által érhetjük el, hogy a réteg vastagsága változzék és pedig a 4. ábrán látható (dl4) görbe szerint. Ennek következtében a hőmérséklet az ellenállás két végétől a közepe felé fokozatosan növekedik, amint azt a 4. ábrán föltüntetett számok jelzik. A körkeresztmetszetü szénrudaknak az ellenállás előállítására való alkalmazása különösen gazdaságosság szempontjából előnyös, mert sajtolás által való előállításuk a legolcsóbb és a célnak megfelelően tökéletesen egyenesre és egyenletesre készíthetők. Azonkívül, ha a (b) födelet fölemeljük, a szénrudakat könnyen eltávolíthatjuk és akár hideg, akár előzetesen melegített rudakkal cserélhetjük ki, miközben a kemence kamrája csak kevés hőt veszít. Az 5. ábra körkeresztmetszetü rudakból álló, összetett (D, Dl) ellenállást mutat, melynek grafitból álló közös összekötő (el) vezetéke és (e) szénsarkai vannak és melyen az áram a nyilak által jelzett irányban halad át. Az ellenállásnak ily módon való összetétele által nagy elektromos ellenállás érhető el és amellett az egész kemence szerkezete a lehető legkisebb terjedelmű. A 12. és 13. ábra a szénrudakból álló, összetett ellenállásnak másik foganatosítási alakját mutatja. A (D) ellenállás mindegyik fele körívalakban van a kemence kamrája fölött elhelyezve és jobb oldalán az (e) sarkra, baloldalán az összekötő (el) vezetékre támaszkodik. A sarkokat és az összekötő vezetékeket tűzálló tartók támasztják alá, melyek a kemence oldalfalaitól befelé nyúlnak; az egész berendezés előnyösen a (b) födélbe van beépítve, a sarkok pedig kifelé vannak vezetve, hogy az áramkörbe bekapcsolhatók legyenek. A födél, amint a rajzon látható, ékalakú tömbökből van felépítve, melyek közül a középső (bl) tömbnek és az oldalt lévő (b2) közül a két belső tömbnek ívben hajló (sl) párkányaik vannak, melyekre a (d) szénrudak támaszkodnak. Ennek következtében a szénrudak súlyuknál fogva jobbra és balra, az összekötő vezeték és a sarkok felé nyomást gyakorolni törekszenek. Az ellenállás lineáris hosszúsága, ívalakja folytán kevéssel nagyobb; az egész berendezés födél, ellenállás és az összes összeköttetések együttesen levehetők úgy, hogy a kemence kamrája hozzáférhető. A kemencén töltésre való (q) nyílások és kibocsátó (r) nyílás van alkalmazva. Minthogy az ellenállás úgyszólván alkalmazkodó és hajlékony, azonkívül könnyen alkalmazható a rendelkezésre álló feszültséghez, minthogy továbbá az egyszer a kívánt hőmérsékletre fölhevített ellenállás ezen a hőmérsékleten a feszültségnek és áramerősségnek aránylag kis mértékű változtatásával hosszá ideig megtartható, az egész kemence többfázisú áramnál is sikeresen alkalmazható. Háromfázisú áramnál a csillagkapcsolás használható oly módon, amint azt a 14. ábra föltünteti. Ennél a kapcsolásnál (TI, T2, T3) a párhuzamosan