52422. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

— 2 — nyúlványhoz és ezáltal azt a tőgytől elzárja, mire a (11) lap a nyúlványból a tejet kiszorítja. A (11) lap az (5) karban eltolódható (13) rúdra van erősítve, mely viszont a (14) csőbe van tolva, mely utóbbi (15) csuklók révén van a forgattyúrúddal kapcsolva. Mindegyik forgattyúrúd is két egymásbatolt és a (18) rúgó által összetartott (16, 17) részből áll, A (13) rúd köré csavart (19) spirálrúgó a (13, 14) rudakat széttolni igyekszik, amit azonban a (13) rúdra erősített és a (14) rúd (20) hornyában mozgó pecek gátol meg. A (17) forgattyúrudakat ós forgattyúikat működtető (21) fogaskerekeket a tetszés szerinti módon hajtott (23) hajtótengely (22) fogaskerekei hajtják. Hogy a (11) és (12) fejőszervek nyomása szabályozható leayen, nehogy azok a tőgyet megsértsék, az (5) karra a (24) gyűrű van csavarva, mely az (5) kar forgatásakor a kar mentén hosszában elcsúszik. Az (5) karban elrendezett (25) hasítékon át a (13) rúd egy pecke nyúlik ki, mely a (24) gyűrűre ütközve, a (11) lapot a túlságos előrehaladásban meggátolja. A lökettávolság tehát a (24) gyűrű révén szabályozható. Mindegyik forgattyúrúd belső (16) részén egy sor (26) kilincsfog van elrendezve, melyekbe a (27) spirálrúgó hatása alatt álló (28) kilincs foghat. A kilincs kézzel állítható be és oly szerkezetű, hogy elcsúszik a fogak fölött, ha a (17) rúd a 2. ábrában forgattyúja" által jobbra mozgattatik, ellenben befog a fogak közé, ha a (17) rúd ellentétes irányba halad. Ezáltal már a (21) kerék első fordulásakor önműködően beáll a dugattyúrúd hossza a már előbb beállított (3) tolattyú helyzetének megfelelően. A gép a tehénre a megfelelő alakú (29) vánkoslap és (30) hevederek révén erősíttetik. A vánkoslap a széles, célszerűen rugalmas (31) kampókkal van ellátva, melyek az (1) tok megfelelő (32) réseibe foghatnak s ezáltal a gépet a lapon rögzítik. A gép fölerősítése után először a (3) tolattyúkat úgy állítjuk el,'hogy a fejőkelyhek a megfelelő tőgynyúlványok alá kerüljenek, melyeket a fejőkelyhekben elhelyezünk. Ezután a (24) gyűrűket a nyúlványok vastagságának megfelelően elállítjuk, mire a gép munkára kész. A forgattyúk első fordulata után a forgattyúrúd a leírt módon önműködően kellő hosszúságra állnak be. Mihelyt egy tőgynyúlvány ki van fejve, a megfelelő fejőszerv azáltal iktatható ki, hogy a (28) kilincs kibúzatik úgy, hogy a forgattyúrúd nem viszi át a mozgást a fejőszervre. Természetesen nem kell mindegyik kehelykart beállítható tolattyúkban ágyazni, mert lehet pl. a gépet a tehenen úgy fölerősíteni, hogy az egyik pár fejőkehely éppen a megfelelő tőgynyúlványok alá kerüljön, mely esetben csak a másik pl. hátsó fejőkehely pár állítandó te a tolattyúk révén. Ez esetben tehát csak egy pár fejőkehely számára kell tolattyút és beállítható dugattyúrudat elrendezni. A fejőkelyhek célszerűen celluloidból készülnek, hogy könnyűek legyenek, célszerű továbbá a (8) rugók által hordott többi részeket is lehetőleg könnyű anyagból készíteni, hogy csekély tehetetlenségük folytán könnyen követhessék az állat mozdulatait. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fejőgép, melynek a hajtóművet képező nehezebb része a tőgytől bizonyos távolságban van a tehénre erősítve és e rész karok révén hordja a fejőkelyheket, jellemezve azáltal, hogy e karok minden irányban csuklózóan vannak a hajtóművel összekötve és rugók vagy hasonlók révén engedékenyen tartják a • fejőkelyheket a tőgyhöz úgy, hogy ezek annak mozgását követhetik. 2. Az 1. alatt igényelt fejőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a rúgók ismeretes feszültségszabályzókkal vannak ellátva, oly célból, hogy a fejőkelyheknek a tőgyre gyakorolt nyomása változtatható legyen. 3. Az 1. alatt igényelt fejőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tehénre erősített, részben eltolhatóan