52418. lajstromszámú szabadalom • Kallózott szárítónemez papírkészítőgépek számára

Megjelent 1911. évi junius hé 14-én. MAG\. TFFJFO KIK. SZABADALMI BÍBSÍ HIVATAL SZABADALMILEIRAS 52418. szám. XíII/a. OSZTÁLY. Eallózott szárítónemez papirkészítő gépek számára. CARL VEIT GYÁRI CÉG GÖPPINGENBEN. A bejelentés napja 1908 november hó 3-ika. Elsőbbsége 1907 december hó 27-ike. A papírgyártásnál a papiros szárításához u. n. szárító-nemezeket haszaálnak, melyek a papirost továbbvezetik és az egyidejűleg a fűtött szárítóhengengerek köpeny föliileteihez szorítják, amelyek a szárítást végzik. A szárítónemezeket többnyire gyapjúból, pamutból vagy félpamutból (fonálban összefont gyapjú és pamut) készítették. A tiszta állati gyapjúból előállított gyapjú-szárítónemez a következő előnyöket nyújtja: 1. A nemez kallózott, miáltal sűrű és elnemezített fölületet nyer, ami a papiros minőségére és átlátszóságára kedvező hatással van. 2. A gyapjúnemez szívóképessége kitűnő. 3. A kallózás folytán ki van zárva, hogy a szövet mintája vagy a varrata papirosra lenyomódjék. Hátrányos a gyapjú-szárítónemez azonban annyiban, hogy igen lassanjszárad, mivel a gyapjú nagyon sok nedvességet vesz föl s ennek következtében gyakran megtörténik, hogy a nemez fülledt lesz és elrothad. Különösen gyorsan dolgozó papirkészítő gépeknél mutatkozik; a lassú száradás hátránya. Ha ezen hátrány elkerülése céljából pamutnemezt alkalmazunk, elérjük ugyan, hogy a nemez gyorsabban szárad a gyapjúnemeznél, de mivel a pamutnemez nincsen kallózva, a szövet strukturája a papiroson lenyomódik, ami a papiros minőségét és átlátszóságát károsan befolyásolja. Ehhez járúl még, hogy a nemez varrata is benyomódik a papirosba, ami újabb hátrányt jelent. Mivel továbbá az ilyen nemez kemény és rugalmatlan, csak másodrendű papírfajtákhoz használható. A félgyapjú-szárítónemezt részint költségkímélés, részint pedig az említett hátrányok elkerülése céljából szokták előállítani. Világos azonban, hogy ezen nemez is csak részben felelhet meg a követelményeknek és igy csak korlátolt mértékben nyerhet alkalmazást. Megkísérelték már olyan szárítónemezeket is alkalmazni, melyeknél a szövet fölülete gyapjúból, alsó része pedig pamutból vagy hasonló anyagból készült. Ez a szárítónemez pamut- vagy más növényi rostokból előállított szövetből állott, melynél tehát úgy a vetülék-, mint láncfonalak az említett anyagból állíttattak elő és azonfölül a gyapjufölület képzésére még gyapjúból való vetülékfonalak is alkalmaztattak. Az ilyen szárítónemezt azonban termé-