52411. lajstromszámú szabadalom • Hűtőberendezés parafinhoz vagy hasonló anyagokhoz

— 2 — tály fekvő henger alakjában van kiképezve, { melynek legmagasabb részén a henger teljes hosszára terjedő, derékszögű négyszögalakú (b) nyílás van alkalmazva; a (b) nyílás a (c) hűtőtestek, kaparok stb. behelyezésére való és az (f) födél segélyével zárható. Az (a) tartály hengeralakja következtében, mely tökéletes lekaparást tesz lehetővé, a tartály előnyösen (g) hűtőköpennyel vehető körül és legmélyebb részén hosszában elosztott több (h) kibocsájtó nyílással látható el, mely nyílások a közös (i) elvezető csőbe torkolnak. A korongalakú, üreges (c) hűtőtestek belsejében csigavonalalakú (j) válaszfal, valamint sugárirányú (1) terelő fal van alkalmazva úgy, hogy az (m) csöveken beömlő hűtő folyadéknak a hűtőtestben többször nagy sebességgel mindinkább kisebbedő kanyarulatokban kell keringenie, mielőtt az (1) terelő fölületet megkerülve az (n) kibocsátó csőhöz jutna és itt a (c) hűtőtestből kiömlenék. A hűtőtestben a hűtőfolyadék bebocsátása előtt levő levegő a kis (e) nyí- 1 láson a hűtőtest legmagasabb része felé és a kibocsátó csőbe távozhat el. A vízáramnak ezekben a hűtőtestekben vízszintes lemezek által a korábbi berendezésnél eszközölt vezetésénél a sarkakban légzacskók és iszaplerakódások elkerülhetetlenek voltak. Az (a) tartályba helyezett és abban használatos módon megerősített (c) hűtőtestek folytonos hűtőüzemre való berendezésnél, mely esetben a, meleg olaj a teknő egyik végén állandóan beomlik és a teknőt annak másik végén lehűtött állapotban elhagyja, fölváltva nagyobb és kisebb lemezek gyanánt rendezhetők el. A nagy lemezek teljesen a teknő falával érintkeznek és az olajat csak a tengely kerülete körül alkalmazott gyűrűalakú nyíláson bocsátják keresztül, a kisebb lemezek ellenben kerületük és a teknő fala között bocsátják át az olajat, míg a végig nyúló tengely középen tömítve van. Ezen elrendezés következtében a folytonosan átömlő olajnak zeg-zugos útat kell a lemezek körül megtennie úgy, hogy az olajáram az összes hűtőfölületeken végighalad, miközben az, úgy a (c) hűtőtestekkel, mint a teknő falaival hosszú ideig bensően érintkezik, ami különösen az esetben fontos, ha a hatás növelése céljából a teknőt kívülről is hűtjük. Két-két hűtőtest között az (a) tartályon annak egész hosszában áthatoló, kívülről hajtott (p) tengelyre (q) kavaró karok vannak fölékelve, melyek a tartály belső faláig nyúlnak és melyeknek végein a tartály belső falán haladó (r) kaparok és az (s) szögvasak közvetítésével két (c) hűtőtestnek egymás felé fordított oldalfölületeit simító (t, t) kaparok vannak alkalmazva. Hogy a (t, t) kaparok a hűtőtestek fölületeire rugalmas nyomással támaszkodjanak, azok az (u) csap körül sarnirszerűen forgathatók és a nyúlványaik között elhelyezett egyetlen (v) rúgó hatása alatt állanak. A két kaparónak egy közös forgáscsapon való elrendezése következtében a forgáscsap az oldalirányú nyomásoktól teljesen mentesítve van és az alkalmazott egyetlen közös rúgó a kaparókat a hűtőtestek oldalfalaihoz rugalmasan, engedékenyen és a lehető legkisebb súrlódással szorítja a lemezekhez úgy, hogy a hűtőfölületeknél elkerülhetetlen kis egyenetlenségek dacára a kaparóknak a hűtőfölületekhez való teljes hozzásímulása tökéletes lekaparást tesz lehetővé. A kaparónak egyetlen csappal és megfelelő hosszúságú egyetlen rúgóval ily módon való elrendezése által azonkívül elérhető, hogy két-két hűtőíölületnek egymástól való távolsága a kaparok kompendiózus elrendezése folytán a rugalmas kaparókkal ellátott összes eddig ismert berendezésekkel szemben jelentékenyen csökkenthető. Ennek következtében egyenlő hosszúságú teknőben sokkal több hűtőtest, tehát nagyobb hűtőfölület alkalmazható. Ezáltal ugyanolyan hosszú idő alatt a berendezés teljesítő képessége és a hideg kihasználására való tekintettel hatásfoka is nagyobb. A hidegvesztességeket okozó kisugárzó fölület ugyanis mindig ugyanaz marad és ha a jelen találmány tárgyát képező berendezés segélyével ugyanoly idő alatt többet hűthetünk, illetve a hűtés idő-