52363. lajstromszámú szabadalom • Kettős tűzszekrényű lokomotívkazán

amely az (sl) rúd közbeiktatásával a (p) kart mindannyiszor lehúzza, ha a dugattyú alatt a levegőt ritkítjuk. A csappantyú mozgatására szolgáló berendezés a kazán mindkét oldalán alkalmazandó; minthogy teljesen szimmetrikus az elrendezés, a rajzon csakis a baloldali szerkezet látható részletesen. Az (r) hengerekben úgy történik a légritkítás, hogy a tüzelőajtók közelében élhelyezett (u) háromfuratú csapon át a kazán gőzteréből (1) csövön át elvezetett gőz vagy a (2) vagy a (3) csőbe bocsáitható, ha a csap (v) fogantyúját a középállásból vagy jobbra vagy balra elfordítjuk. A (2) csövön át a gőz a rajzon föl nem tüntetett jobboldali kis ejektorhoz vezet, amely a jobb hengerből szívja ki a levegőt. Éppen így a (3) cső a baloldali ejektorba bocsájthat gőzt, mely viszont a bal henger levegőjét ritkítja. A (w) és (wl) szikrafogó rosták célja külön magyarázatra nem szorul. Az eddigiek alapján a kazán működése a következő: Ha mindkét rostélyon ég a szén s a tüzelőajtók zárva vannak, az égéstermékek a (b) hosszú forrcsöveken át a félfüstszekrényekbe s onnan a kéménybe jutnak. Ha most póldáúl rátüzelés céljából a jobboldali tüzelőajtót kinyitni akarjuk, előzőleg a háromfuratúcsap (v) fogantyúját jobb állásba fordítjuk. Ekkor a már ismert módon a jobboldali (s) dugattyúval összefüggő (n) csappantyú a kémény jobbfelőli (11) ágát elzárja a jobboldali félfüstszekrénytől. Ezáltal a jobbfelőli hosszú forrcsövekben lég-, áramlás nem lesz. Ezután kinyitjuk a tüzelőajtót. A betóduló hideg levegő már mostan nem vonulhat végig a megfelelő hosszú forrcsöveken, hanem a rövid forrcsöveken át a baloldali féltfizszekrénybe jut, mert ott a léghuzam most meg van. Minthogy rendes körülmények között ez utóbbi féltöjsszekrónyben, ekkor a tűz a legélénkebb, a betódolt levegő csak erősen fölmelegítve juthat » baloldali forrcsövekbe. Előzőleg aaonban a baloldali féltúzszekrényben az égést is tökéletesíti, mert az égéstermékek nagy mennyiségű tiszta levegővel keverednek. Rátüzelés után a tüzelőajtót becsukjuk, azután a csapfogantyút középállásba állítjuk, miáltal a vákuum szétrombolódík, a csappantyú kinyilik s a jobboldali forrcsöveken át ismét megindul az áramlás. Rendes körülmények között váltakozó tüzelési rendszer mellett egyszerre csak egy ajtó van nyitva. Ha azonban kivételesen mégis valamely okból egyidőben mind a két ajtót kellene kinyitnunk, ez esetben a csapfogantyút nem fordítjuk el tehát a csappantyúk sem záratnak be. Mint látható, rendszerint a nyitott tüzelőajtón át betóduló hideg levegő csakis ag egyik féltűzszekrénybe juthat, amellett a hosszú forrcsövekbe egyáltalán nem kerülhet. A melegveszteség így jóval kevesebb, mint a mai rendszernél s amellett még igen nagy előnye a kazánnak, hogy a rostélyfölület emelkedése nélkül a tűzszekrény fűtőfölülete a két szomszédos fal beépítésével mintegy 35%-kal megnövekedik. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől eltérőleg is elállítható anélkül, hogy ezáltal lényegében változnék. Többek között a féltűzszekrények falának különböző lehet a merevítési módja. Lehet mindegyik félfüstszekrénynek külön-külön kéménye. A csappantyúk mozgatása a tüzelőajtó nyitásával összefüggőleg automatikusan is történhet. A csappantyúkat el is hagyhatjuk, ha valamely megoldás szerint a gőzkiömlés útját változtatjuk. Lehet a hosszkazánt a kettőstűzszekrénnyel a vízkeringés élénkítése céljából külön csővezetékkel is összekötni. Végül az ismertetett kazán nemcsak lokomotivokon, hanem hajókon és állógépeknél is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lokomotivkazán, jellemezve egymással rövid (e) forrcsövek útján közlekedő két egymás mellett elhelyezett (a) féltűzszekrény által. 2. Az 1. pont alatt igényelt lokomotivkazán kiviteli alakja, jellemezve két, a féltűzszekrényekkel külön-külön a (b) hosszú forrcsövek útján közlekedő (k) félföstszekrény által. 3. Az 1. és 2. pontok alatt igényelt loko-