52294. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa folyékony égési anyagokhoz

sítve a (28) fenékfödéllel egyiitt s ez Utóbbira van ráhelyezve a (29) hüvely és a (11) izzóharisnya. A (9) keverőcsövet vagy vörös rézből, vagy pedig vasból készítjük olymódon, hogy a cső két felét összesaj­toljuk s fehérre zománcozzuk. Az ilyen vasból készült, zománcozott égő mindig tisztának és fehérnek látszik s nem pisz­kolódik be oly gyorsan, mint a nikkelezett rézcső. A keverőkamarából az égés kez­detén kifolyó, lecsapódott égési anyag föl­fogására a (14) csésze szolgál. Az égési gázak belövellésének erősítése céljából, a keverőcső (15) fölső része több (18) lyukkal van ellátva. Ugyanezen célból, valamint az égő hűtése céljából a (28) fe­nékfödélben is több lyukat alkalmazunk. A külső levegő a (20) nyílásokon át jut a keverőkamarába, melyek a (2a) cső kö­penyfalán vannak alkalmazva, s amelyeket (30) védőfalak (2. ábra) segélyével lehet át­állítani. Azáltal, hogy az üvegharangon kívül elrendezett keverőkamara levehető, az izzó­harisnyát könnyen lehet kicserélni, s az üvegharangot nem kell eltávolítani, hanem az a (22) drót segélyével állandóan a (26) lámpaernyőhöz erősíttetik. Miután a keverő­kamarát levettük, az alsó nyíláson át sza­badon hozzá lehet férni az üvegharang­boz s a belső részek tisztítását kényelme­sen végezhetjük. A keverőkamara szétszed­hető volta a külső levegő huzatának segé­lyével a kamara hűtését is elősegíti, miáltal a lámpa sokkal jobban ég. A csöveknek, az elgázosítónak, a lámpa­ernyőnek és a keverőkamarának leírt szer­kezeti összetétele folytán a találmány tár­gyát képező lámpa gyorsan és könnyen szétszedhető és összerakható, ami más is­mert rendszerű lámpákkal szemben nagy előnynek tekinthető. A leszerelés az alábbiak szerint a következő módon történik. 1. A (16) reteszt fölcsappantjuk s a ke­verőkamara (9) alsó részét egy fogással le­vesszük. 2. A két horgot (a rajzban nin­csenek föltüntetve), melyek a (26) lámpa­ernyőt a (2a) csővel összekötik, fölcsap­pantjuk, mire a lámpa egész belső része i az ernyővel együtt lesülyed. 3. Két szár­nyas csavart (a rajzon nincsenek föltün­tetve) kicsavarunk, miáltal a lámpaernyő és a belső (2) cső közötti összeköttetést megszüntetjük s azután a gyújtókészüléket és az elgázosítót két fogással kivesszük. A lámpának ilymódon való szétszedésé­hez körülbelül iya —2 perc szükséges, s ugyanennyi idő kell annak összeraká­sához. A lefelé álló izzóharisnyával ellátott lámpánál (6. ábra) az elgázosító és a keverő­kamara alakja egy kissé megváltozik. Ne­vezetesen a lefelé nyúló (7) belső cső alsó vége föl van hajlítva, s a (8) fúvóka (17) fejrésze a (9) keverőkamara nyílása fölött centrikusán van elrendezve. A (9) keverő­kamara, mely a (2) levezető csőben foglal helyet, a külső (9) könyökrészből, a víz­szintesen haladó (9a) részből és a vertiká­lisan és centrikusán lefelé haladó (9b) részből áll (6. ábra). A lámpa meggyújtá­sára a (12) csésze szolgál. A lámpa ugyan­úgy működik, mint a rendes izzóharisnyá­val ellátott fönt leírt kiviteli alak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Izzólámpa folyékony égési anyagokhoz, melynél az eltávozó égési gázak melege teljesen kihasználtatik a lámpa elgázosító részeinek fölhevítésére, minek folytán a tüzelőanyag hasznosított hatásfoka emel­kedik, jellemezve azáltal, hogy a ferde helyzetű elgázosító azon a helyen, hol a meleg hatásának közvetlenül ki van téve, vastagabb falúra van készítve azon célból, hogy több meleget vehessen magába és hogy ne kopjék nagyon gyorsan, jellemezve továbbá az elvezető­cső közepén egymásban elrendezett és fölső végeikkel az égési anyagok tar­tánya fölé nyúló elgázosító csövek által, amelyek közül a külső fölül zárt, a belső pedig, mely a fúvókához vezet a levezető­csőre erősített csapágyban nyugszik és ke­resztmetszete egyenlő vagy kisebb, mint a belső és külső cső közötti tér i keresztmetszete, hogy így az égési

Next

/
Oldalképek
Tartalom