52277. lajstromszámú szabadalom • Vágány sineken futó járművek számára

(al)-nél látjuk, kifelé át vannak hajlítva, miáltal a teknő fölső pereme merevíttetik és a függélyes teknőfalnak a famagot bezáró fölső éle a kerék nyomkoszorúja által előidézett kopás ellen védetik. Az 5. ábrán föltüntetett kivitelnél a teknő függélyes belső falán levehető (E) lemez van elrendezve, mely a teknő fenekére támaszkodik és melynek fölső éle a teknő élén át van hajlítva úgy, hogy a belső teknőél (e) merevítése képeztetik, mely azt ugyancsak megvédi a kerék nyomkoszorúja felől jövő kopások ellen. Ez az (E) lemez távlati képben a 6. ábrán is látható. Az 1—5. ábrákon föl tüntetett változatoknál a fémteknő tetszőleges alkalmas módon, pl. a teknő fenekébe süly esztett (D) szögek segélyével erősíthető meg a talpfákon. A rajz 7. ábráján látható kivitelnél a függélyes (1) falak a teknő (2) fenekével behajlítás vagy a (3) perem útján vannak összekötve, melyet a teknőt képező lemezben képezünk ki. Ezek a peremek (Dl) kampók segélyével erősíttetnek meg a talpfákon, lehet azonban a megerősítést a teknő fenekébe sülyesztett (D) szögek segélyével, úgy mint az a 2., 4. és 5. ábrák szerint történt, eszközölni. A 8. ábrán látható kivitelnél az (A3) teknő függélyes (4) oldalfalai lefelé nyúló (5) behajlítás, valamint karimaszerű (7) oldalperemek segélyével vannak az (5) fenékkel összekötve, mely (7) peremek a (Dl) kampók segélyével erősíttetnek a (C) talpfákon. A lefelé nyúló (6) peremek a talpfák két oldalán fekszenek és így a teknő hosszirányú elmozdulását meggátolják. A 9. ábrán föltüntetett változatnál az (A4) fémteknő a (8) oldalkarimával van ellátva, mely alatt a karimától és a teknőtől az (FI) szigetelő anyag útján elszigetelt (P) vezetősín van elrendezve. Ez a teknő főkép elektromos vasutakhoz alkalmas. A teknő fenekén (aO) lyukak vannak kiképezve a teknőnek a talpfákon való megerősítésére. A 10. ábra öntött (A5) fémteknőt tüntet föl, mely a (9) oldalkarimákkal és közepén a talpfa szélességében kivágott függélyes (10) bordával van ellátva úgy, hogy a borda megmaradó részei (lOa)-nál a talpfa két oldalához illeszkednek, a teknőt tehát hosszirányú elmozdulások ellen biztosítják. A rajz 11. ábráján bemutatott foganatosítási alaknál az (A6) teknő lefelé nyúló (11) karimával van ellátva, mely az egymáshoz illeszkedő teknőrészek összeköttetésére (aO) szegecslyukakkal van ellátva. A 12. ábrán föltüntetett kivitelnél az (A7) teknőrész homlokfalain (12) oldalkarimákkal van ellátva, melyek az egymáshoz illeszkedő teknőrészek összeköttetésére szolgálnak és melyek közül a belső karima fölső élén (13)-nál ki van vágva úgy, hogy a kocsikeréknyomkoszorúját elhaladásában ne gátolja. A rajz 13. ábráján látható kivitelnél a (12) oldalkarimákon kívül a teknő fenekén még az alsó (11) karima van kiképezve. Valamennyi karima az egymáshoz illesztendő teknőrészek összekötésére (aO) szegecslyukkal van ellátva. A 14. ábrán a (C) talpfákon megerősített (H) sinszék által egyesítendő két (A8) teknő vas föltüntetve. A sinszék célszerűen (hO)nál hasítékolt és oly módon hajlított lemezből készül, hogy két fölfelé irányuló, lyukasztott (hl) toldatot alkot és áthajlított (h) sarkokkal van ellátva, melyek az (A 8) teknő oldalfalainak vezetésére szolgálnak. Ezen részek összeállításánál a teknők lefelé nyúló (11) karimái a (hO) hasítékba helyeztetnek és a teknő részek (12) oldalkarimái a (hl) toldatokon áthatoló szögecsek segélyével összeköttetnek. A teknő oldalfalai ez esetben az áthajlított (h) sarkok közé kerülnek. Az ábrán a teknőrészek egyike behelyezett maggal, a másik pedig mag nélkül van feltüntetve. A 15. ábránál a teknők hasonló kiképzéssel bírnak, mint a 14. ábránál. Azonban öntött (K) sinszék van alkalmazva, mely (k) alapkarimákkal és függélyes (kl, k2, k3) karimákkal van felszerelve. A sin belső oldalán a sinszék alacsonyabb, mint a külső oldalon úgy, hogy a kerék nyomkoszorúja szabadon futhat a sinszék fölött. Ezen ábrán a teknők famagok nélkül vannak föl! tüntetve.