52251. lajstromszámú szabadalom • Áramkörválogató relais és ezzel működtetett betűnyomó távíróberendezés

_ 4 — tetett négy horgonykar helyett tetszőleges számú kar alkalmazható. A 14. ábra szerint a főáramkörbe egy (L) indukciós tekercs van iktatva és az <(M) relais-mágnes a szekundértekeresben fekszik úgy, hogy a primértekercsben az áramerősséget változtatva, a mellékáramokat létesítő relaist az indukált áram működteti. A 15. ábra a találmány tárgyát képező relaisnek betűnyomó gyorstávirónái való alkalmazását tünteti föl. Az ábra jobb oldala a föladó állomást •mutatja, amely a (P) áramforrásból, a (11, 12) stb. ellenállás-sorozatból, a föladó írógép (1, 2, 3, 4) billentyűiből és a (Q T) áramszabályozó készülékből áll. A fölfogó állomás az ábra bal felén van föltüntetve és a fővonalba kapcsolt (M) elektremágnest tartalmazza, amelynek (21) stb. horgonykarjai az (I) írógép (51 stb.) betűmozgató solenoidjával vannak összekötve. Telegrafálás előtt az áram útja a (P) áramforrásból kiindulva a következő: A (15—11) ellenállásokon keresztül az (S) áramszabályozó solenoidhoz jut, innen a (Q) áramszabályozó karján keresztül a (T) segédellenállásokon halad át, és a vonalon végigmenve, átjárja a fölfogóállomás (M) relais-mágnesét, ahonnan az (F) és Fl) földkontaktuson át a (P) áramforrásba tér vissza. A föladó állomáson lévő (Q, T) áramsza-bályozónak az a föladata, hogy telegrafálás előtt a vonalban mindig egy- és ugyanazon a telegrafáláshoz szükséges alaperősségű áram keringjen, függetlenül az áramforrásban vagy a vonal ellenállásban történhető változásoktól. Az áram szabályozását az (8) solenoid végzi az (s) billentyű segítségével oly képen, hogy ezen billentyű helyzete úgy van beszabályozva, hogy ha az (S) solenoidot a telegrafáláshoz szükséges normális áram járja át, akkor a billentyű sem az alsó, sem a fölső kontaktushoz hozzá nem ér, hanem azok között marad. Ha azonban az áram túlerős vagy gyönge, akkor az (s) billentyű vagy a fölső vagy az alsó kontaktushoz ütközik és egy mellékáramkör zárása által az (m) motort működésbe hozza, amely viszont csavarkerék és fogasszegmens áttétellel a (Q) kart hozza mozgásba, amely a (T) ellenállás kontaktusain csúszva, mindaddig ellenállásokat kapcsol ki vagy be, míg csak az (s) billentyű ismét középre nem jutott, illetve a vonalban a normális áramerősség helyre nem állott. Ha föladó írógép (1, 2, 3, 4) stb. billentyűi közül egyet lenyomunk, akkor a (11, 12, 13, 14) stb. ellenállások közül egy vagy többet kikapcsolunk a vonalból, tehát a vonaláram erősségét egy bizonyos meghatározott uagysággal növeljük, amely áramnövekedésnek az (M) fölfogó relaisben egy bizonyos számú (21, 22 stb.) horgonykar elmozdulása felelvén meg, egy bizonyos betű (51, 52 stb.) solenoidja működésbe jön, és az illető betű az írógép (H) hengerére nyomatik. Lenyomva például a (3) billentyűt a föladó írógépen, az áram a (P) telepből kiindulva, áthalad a (15, 14) ellenálláson és egy jelentéktelen kis része az (S) tekercsen megy át, de nagyobb része a kisebb ellenállású útra tér és a (3) billentyű kontaktusán keresztül az (81) solenoidba, innen pedig a (Q, T) úton a vonalba jut. Az (81) solenoid mágnesezése folytán az (sl) billentyű fölemelkedik és az (m) szabályozómótov áramkörét megszakítva tartja, minek következtében a vonaláram erősségének a betűbillentyűk lenyomása által való változtatása, vagyis táviratozás közben a mótor nem szabályozhat. A (3) billentyű által kikapcsolt (13+12+11) ellenállás a vonalban egy bizonyos áramnövekedést hoz létre, amelynek megfelelően a fölfogóállomáson balról fekvő első három (21, 22, 23) horgonykar az (M) mágneshez vonzatik, és ennek folytán a betűmozgató (53) solenoidon áram halad át úgy, hogy az ehhez tartozó betű a (K) hengerre nyomatik. A (K) billentyű a nagy betűk átváltó billentyűjét jelképezi, amelynek a fölfogó írógépen a (V) billentyű felel meg. Ezen