52250. lajstromszámú szabadalom • Hajókon ill. hajóágyúkon alkalmazandó irányzó- és célzókészülék

súlypontja pontosan a kardantengelyek metszési pontjába legyen beállítható, mely célra ezenkívül a 7 pörgettyűben még megfelelő állítócsavarok vannak elrendezve. A (6) köpenynek fölső (21) csapjára a mindenkor alkalmazásra kerülő megfigyelőműszer dugható föl, mely szükség esetén jíz egész, kardanikusan fölfüggesztett rendszer súlypontját a kardantengelyek metszési pontjába tolja el, mimellett a súlyponthelyzetnek szükséges finom beállítását a (6) köpenyen elrendezett ós kicserélhető beállítócsavarok vagy beállítósúlyok segélyével eszközölhetjük. Ha a készülék használatba veendő, akkor a gyroskopmótor üzembehelyezése utin először a gyroskoptengelyt kezdetileg beíllítjuk, többnyire oly módon, hogy a tnegfigyelőműszer fonalkeresztjét a látóhatárra beállítjuk. Ha a táveső fénytani tengelye a (8) pörgettyűtengelyre pontosan merőlegesen beállíttatott, akkor a pörgettyűtengely a látóhatár mélységéhez képest többé vagy kevésbbé a függélyes helyzethez közeledik. Ezt az első beállítást a megfigyelő kézzel eszközli; a megfigyelő miután a gyroskoptengely helyzetéről a távcső segélyével tájékozódott, a gyroskopnak megfelelő impulzusokat ad, melyeknek a gyroskop, illetve az ezzel mereven és így kényszermozgásúan összekötött távcscő sak a kifejtett nyomásra merőleges irányban •enged után. Ha a megfigyelő a távcsövet, mely a vízfölület valamely pontjára vagy a levegőbe mutat, oly módon akarja eltolni, hogy a távcsőtengely a látóhatárt •éri, ami egyenértékű a távcsőnek a függélyes megfigyelősíkban (2. ábra) való helyzetváltoztatásával, akkor a megfigyelőnek csak e síkra merőlegesen megfelelő nyomást kell az egyik vagy másik értelemben addig kifejtenie, míg a kívánt beállítás eléretett. Ha ezen első beállítás •után azt látjuk, hogy a fonalkereszt metszési pontja, azaz a távcső fénytani tengelye a célbavett pontot éri ugyan, azonban maga a fonalkereszt nem foglalja el függélyes helyzetét, akkor ez arra vall, liogy a gyroskoptengely nem fekszik a megfigyelési síkban. A gyroskoptengely azonban könnyen a megfigyelési síkba hozható, ha az eredetileg kifejtett impulzusra merőleges irányú impulzust, tehát a megfigyelési síkkal egyirányú impulzust fejtünk ki mindaddig, míg a fonalkereszt tökéletesen függélyesen áll. Ez pl. a látóhatár célbavételénél abból ismerhető föl, hogy a látóhatár a fonalkereszt vízszintes fonalával teljesen egybeesik. Gyakorlatilag véve tehát ez a beállítás némi gyakorlat mellett pontosan épúgy végezhető, mintha a távcsövet szabad kézzel irányítanók a célbaveendő pontra és az eltérés csak az, hogy a távcső helyzetének minden szándékos változtatásánál a távcsőre merőlegesen oly impulzust kell kifejteni, mely forgást hoz létre. A távcsőnek, illetve a pörgettyűtengelynek ez az eltolása természetesen nem pillanatnyilag történik, mint a szabad kézben, hanem a pörgettyű energiájának és a kifejtett impulzus nagyságának megfelelően kényszermozgásúan, azonban mégis oly gyorsan, hogy a pörgettyűtengely hajlása másodpercenként körülbelül 5°-al változtatható. A finom beállításnak megfelelő második beállítás után a megfigyelést végezhetjük, minthogy a pörgettyűtengely a kapott forgássebesség nagysága szerint hosszabb időn át a fölvett helyzetben igyekszik maradni. Az emellett föllépő igen csekély eltérések megfelelő kis impulzusok által könnyen helyesbíthetők. Még a legerősebben mozgatott hajónál is elérhetjük, hogy az eszközölt beállítás legalább 10 egész 20 másodpercen át nagy pontossággal föntartatik, ami a tervbevett célra tökéletesen kielégítő. Megjegyzendő még, hogy a valóságban nem áll fönn a távcsővel való megfigyelésnek ez a látszólagos nehézsége, amelyet az idéz elő, hogy a távcső térbeli helyzetében rögzíttetik, tehát a mozgóhajóhoz, valamint a megfigyelő szeméhez képest viszonylagos mozgásokat (lengéseket) végez úgy, hogy a szemnek nem szabad a szemlencséhez. feküdnie. Minthogy ugyanis a távcső szállkeresztje a képsíkban fekszik,