52237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyobb vajnyeremény előállítására tejből, édes tejszínből és egyéb vajtermelésre használt tejtermékből a lecithinképződés fokozása révén

és pedig a lehető legrövidebb idő alatt 2—4 C°-ra hűtjük le. Ha a tej egészen frissen fejt, úgy a pasztörizálást elmellőzve, a 2—4 C°-ra való rögtönös és gyors lehűtést bármilyen előkészítés nélkül azonnal eszközölhetjük. A tej ezen alacsony hőmérséken hosszabb ideig édes marad s csak arra kell ügyelni, hogy a hőfok ne sülyedjen egész a fagypontig, de. ne is emelkedjék 4 C° fölé. A hűtés tartamának nem szabad 24 óránál rövidebbnek lennie, viszont azonban ne is húzódjék 10 napnál tovább. Gyakorlati kísérletek szerint legkedvezőbb az eredmény, ha a hűtési idő 4—7 napig tart. Azáltal, hogy a tejet, illetőleg a tejszínt állandóan és pontosan ugyanazon hőmérsék mellett édesen tartjuk, a benne foglalt fehérjeanyagok oly változáson mennek át, amely ezen anyagokat azon tulajdonsággal ruházza föl, hogy a tejnek ezután következő további kezelése folyamán nagyobb mértékben alakulnak át lecithinné, mint máskülönben. A tej további kezelése most már kétféle módon történhetik. 1. A lehűtött és hidegen tartott tejet, vagy édes tejszínt közvetlenül és hirtelen, mielőtt tehát az a melegebb térben magának a környezetnek hatása folytán 4° fölötti hőmérsékig melegedhetnék, oly hőfokra hozzuk, amely 16°-nál magasabb, de 30°-nál alacsonyabb. Ezután a tejet (vagy tejszínt) egyszer, vagy többször is mesterségesen megsavanyítjuk s amint a tej köpülésre megérett, azaz savanyúsági foka Soxhlet-Henkel szerint 32—35°, ami a köpülés szempontjából kísérleteink szerint a legkedvezőbb, azt azonnal köpüljük. 2. A lehűtött és hidegen tartott tejet vagy édes tejszínt még hideg állapotban, de mindenesetre a szokásos köpülési hőfok alatt, közvetlenül a köpülés előtt, bármely ismeretes savgerjesztővel kétszer, vagy többször is mesterségesen megsavanyítjuk, azután hirtelen a szokásos köpülési hőfokra fölmelegítjük, majd köpüljük. A köpülés azonban alacsonyabb hőfokon is végezhető, mint az az ismeretes eljárások mellett lehetséges. Ebben az esetben az érlelődés vagy még a melegítés tartama alatt, vagy rövidesen a melegítés után következik be. Mindkét esetben kedvezőbb lesz a vajnyeremény százaléka, mint máskülönben. Ennek oka részben az, hogy a tejzsír a hosszabb ideig tartó hűtés folytán nagyobb és tömörebb csomócskákba áll össze s ezek könnyebben egyesíthetők, vészben pedig azáltal emelkedik a vaj nyereményszázaléka, hogy a lecithin mennyisége lényegesen szaporodik és a tejzsírral egyesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nagyobb vajnyeremény előállítására tejből, édes tejszínből és egyéb vajtermelésre használt tejtermékből a lecithin-képződés fokozása révén, azáltal jellemezve, hogy pl. tejet, vagy édes tejszínt előzetes pasztörizálás után hirtelen 2—4 C°-ra hűtünk le és hosszabb ideig legalább egy, legfeljebb 10 napig ezen hőmérséken édesen tartunk, azután az így kezelt tejet hirtelen 16 C°-nál magasabb, de 30 C°-nál alacsonyabb hőfokra melegítjük és egyszer, vagy többször mesterségesen megsavanyítjuk, minélfogva a hosszabb időn át való édesenltartás következmény eképpenkönynyebben oldhatóvá vált proteinanyagok lecithinné alakulnak és az így keletkezett lecithinnek a tejzsírral való egyesülése folytán nagyobb vajnyeremény áll elő. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az 1. alatti igény értelmében lehűtött és hidegen tartott tejet, vagy édes tejszínt, közvetlenül a köpülés előtt, hideg állapotban, kétszer vagy többször bármely, a tejgazdaságban eddig is használatos ismert savgerjesztővel mesterségesen megsavanyítjuk, azután hirtelen a köpülési hőfokra melegítjük és a bekövetkezett érlelődés után köpüljük. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁM 9UOAI