52232. lajstromszámú szabadalom • Rendjelszalag rúgó rendjeltartóval
Megjelent 1911. évi május lió 30-án. MAG\ gtat KIR SZABADALMI fffl f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 522B2. szám. VI/a. OSZTÁLY. Rendjelszalag rúgós rendjeltartóval. DOMBORA JÓZSEF CS. ÉS KIR. FŐHADNAGY NAGYSZEBENBEN. A bejelentés napja 1910 junins hó 21-ifee. Jelen találmány tárgya rúgós rendjeltartóval ellátott rend jelszalagra vonatkozik s célja az, hogy mindennemű rendjel könynyen, gyorsan és biztosítotban legyen öszszekapcsolható rend jelszalag j ával. Az összes eddig használatban lévő rendjelszalagok az eddig ismert kapcsok és horgokkal, ja rendjelérem stb. megerősítését hosszadalmassá és bizonytalanná teszik. A találmány lényege abban áll, hogy a rendjelszalaghoz való megerősítésére egy kétágú V betűalakú rúg|ó alkalmaztatik, melynek hajlított rúgós része a rendjelakasztókarika számára oldalirányban is kellően megvan hajlítva úgy, hogy a rendjel ezen hajláson függ1 . A szalag ezen rúgós rendjeltartó helyének megfelelőiem a zárógomb alatt gyűrűzött lyukkal van ellátva. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező rendjelszalagnak és rúgós rendjeltartónak rajza van föltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező rúgós rendj eltartónak elölnézete, a 2. ábra ugyaniamnak oldalnézete, a 3. ábra a rendjelszalagnak s rendjelnek hátulnézete, amint ezek a rúgós rendjeltartó által egymáshoz vannak erősítve. A rúgós rendj eltartó, melynek egyik (a) szára (1. ábra) a könnyebb kezelhetés céljából hosszabb, mint a másik (b) szára (1. ábra), ezüstacélból vagy egyéb alkalmas rugékony fémből készül. A szárak 60—70 fok alatt vannak egymástól elhajlítva. A (v) betűalakú rendj eltartónak rúgós része a rendj elakasztókarika számára oldalirányban [(c) szerint 2. ábra) ki van görbítve. Hogy használatkor a rúgós rendjeltartó a mutató- és hüvelykujj segélyével könnyebben kezelhető legyen, ennek kigörbített része [(d) szerint, 2. ábraj kampósaerűen vissza van hajlítva. Alkalmazáskor a hosszabb (a) szárat (1. ábra) a rendjelszalagon lévő (g) gyűrűzött lyukon át (3. ábra) a szalagrészek között elhelyezett rendjel-akasztókarikába [(h), 3. ábra] helyezzük, ezután a rövidebb (b) szárat (1. ábra) az előző szárhoz szorítjuk, s a rúgót addig' toljuk fölfelé, amíg a rúgós rendj eltartó a gyűrűzött (g) lyukba (3. ábra) teljesen bepattan. A szalagrészek között a szárak 3. ábra szerint rugékonyságuk folytán szétágaznak. Ezen állapotban a rendjel a rúgónak (c) hajlásán (2. ábra), illetőleg a szalagon (1. a 3. ábrán) erősein és biztosan függ anélkül, hogy arról magától leeshetnék. Az eddig is használt és így ismeretes (f) zárógomB (3. ábra) az (e) rendj elszalagnak
