52196. lajstromszámú szabadalom • Világítási berendezés szilárd, könnyen folyóssá váló égési anyagok számára

lapított sodronyon vagy egyéb merev anyagon vannak megerősítve, hogy a (17) cső alsó részébe való bevezetésük megkönnyítessék. A fonalak elég hosszúak, hogy a (2) viasztömb fölső fölületén fekhessenek úgy, hogy a tömb megolvadásánál a (17a) bél azt gyorsan fölszívja és a (17) cső fölső részében elrendezett kis csatornához vezeti. A (17) cső egymással ^alkalmasan összekötött két részből állhat. A hengeres (22) tartály vagy csésze körülveszi a (17) cső fölső részét. Bár a (17) cső a rajz szerint az említett alsó rész fölső rész végéhez csavarolva van, más módon is erősíthető meg. Az üregesen domború (23)-korongban (24) nyílások vannak alkalmazva, hogy a (17a) bél által esetleg el nem fogyasztott viasz a (22) tartályba juthasson. A (24) nyílások arra is szolgálnak, hogy viaszt lehessen a (22) csészébe vezetni, mielőtt az használatba vétetett volna. A (22) csészében megfelelő mennyiség gyűjtetik össze. A (23) korong arra szolgál, hogy a lángot képező (17a) bél hosszát határolja. A tulajdonképeni (26) bél azbesztfiberből való és pedig vagy párhuzamos fonalak vagy köralakú bél alakjában. Ezen (26) bél a függélyes (17) cső fölső részén túlhalad, míg alsó vége a (22) tartály fenekéhez ér. A (26) bél alsó részét ezen helyzetében a (22) tartályban lévő (25) viasz veszi körül. A (26) bél a (22) tartály fején némileg túlér. A (22) tartály fölső vége három (27) nyílással vagy hasítékkal van ellátva, melyek előnyösen egymástól azonos távolságokban vannak elrendezve. A tartály fölső vége körül a hengeralakú (28) elzárás van alkalmazva, melyen megfelelő nagyságú három (29) nyílás vagy hasíték van elrendezve. A (28) elzárás elforgatásához (28a) nyúlvánnyal vagy fogantyúval van ellátva, hogy a (29) nyílásokat kívánt mértékben a (27) nyílásokkal összhangzásba lehessen hozni. Ily módon a láng világító ereje a szükségnek megfelelően azáltal szabályozható, hogy az üregesen domború (23) korong fölött a bélhez több-kevesebb levegőt bocsátunk. A (28) elzáró szerkezet a (22) tartály körül való helyzetében a (30) gyűrű által tartatik meg, mely a (22) tartály körül a (28) elzáró szerkezet fenekén van biztosítva, valamint azáltal, hogy a (28) elzáró szerkezet feje fölött a (22) tartály fölső vége kissé meg van hajlítva. A (31) védőrész azbesztből vagy más alkalmas anyagból készülhet, melynek csekély vezető képessége van és arra szolgál, hogy a lángzónak a környező atmoszféra által való lehűtését megakadályozza. A védőrész a (22) tartály fején a (30) gyűrű alatt egy vagy több vékony sodronymenet segítségével erősíthető meg. A védőrész lefelé a vulkanizált (16) fiberkoroug egy pontja közeléig ér és a hengeres alakot azáltal tartja meg, hogy tőle befelé a fenéken egy gyűrű van elrendezve, amelyen sodronnyal van megerősítve. A (33) kampó (1. ábra) arra szolgál, hogy a világító berendezést kézzel lehessen megfogni vagy alkalmas helyen föl lehessen függeszteni. Ezen (33) kampó alkalmazása helyén az (1) tartó körül elforgatható és kissé görbítve is van úgy, hogy a pályából az (1) tartó oldala felé kifelé hozható. A berendezés működésbe hozatalánál a (26) bél fölső végéhez gyertyát hozunk és a (28) elzáró szerkezetet teljesen kinyitjuk. Ezáltal a függélyes (17) cső fölső vége fölhevíttetik. Ezen meleg a (25) viaszhoz vezettetik, mely a (22) csészében van és azt teljességében megolvasztja. A (25) viasz a (26) belet elegendő ideig táplálja, hogy a (17) cső alsó része elegendő magasságú hőmérsékletre hozatik, hogy a viasz a fémrészekkel való érintkezésben folyóssá tétessék. A megolvasztott viasz ezután a (17a) tápláló bél által fölvétetik és ezáltal a (17) cső fölső részében lévő kis nyíláshoz vezettetik; a megolvasztott viasz a (17) cső nyitott fölső végén lép ki és azután a (17) csőtől lefelé a (26) bélbe ömlik, amely által fölhasználtatik. A berendezés első ízben való üzembe hozatalánál szükséges, hogy elegendő viaszmennyiséget vezessünk a (22) csészébe, hogy a (26) belet táplálni lehessen, míg a (2) tömbtől az