52195. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőbólya távbeszélő és távíró csatlakozással
Megjelent 1911. évi május hó 39-éa. MACV. SZABADALMI KIll. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 52195. szám. Vll/j. OSZTÁLY. Rögzítőbója távbeszélő és távíró csatlakozással. BOJARSKI JOHANN MECHANIKUS ÉS LILIENFELD ISIDOR KERESKEDŐ LEMBERGBEN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 7-ike. Jelen találmány tárgya távbeszélő és távíró csatlakozásnak rögzítő bóján való elrendezése és a bójának ezzel járó különös kiképzése. A találmány kiváló fontosságú oly hajóknál, melyek valamely okból larra vannak késztetve, hogy nem a partok mentén, hanem a révben vagy a kikötőben vessenek horgonyt vagy valamely bóján rögzíttessenek. Ezen hajóknál arról kell1 gondoskodni, hogy híradások közvetítésére lehetőleg közvetlen összeköttetést létesítsünk a szárazfölddel. Régebben ezt az összeköttetést optikai jelzések vagy csónakjáratok útján létesítették, ez azonban oly két mód, melylyel nem lehet mindenkor összeköttetést létre hozni és melyeknek hátrányai annyira nyilvánvalók, hogy azokat külön föl sem kel! sorolni. Újabb időben a drótnélküli távírót használhatjuk, az azonban egyrészt igen drága és másrészt vele csak a szárazföld meghatározott állomásával létesíthető összeköttetés, ahonnan azután a híreket tovább kell adni. A dróttalan táviratoknak híradások közvetítésére való általános alkalmazásánál a szomszédos hajók táviratjai csakhamar kereszteznék egymást és ezáltal a kitűzött cél el nem éretnék. A hajó postaállomásának állandóan működésre kész távbeszélő és távirdai össze-i köttetése a szárazföldi posta- és távirdaállomásokkal, melyet idegen befolyások sem zavarhatnának meg, ideálisnak tekintendő és a találmány által elért nagy haladást jellemzi. A találmány nem teszi szükségessé új bójáknak az eddig kivetett régi bóják helyett való alkalmazását, sőt minden továbbiak nélkül utóbbiakon alkalmazható. Ezen rögzítő bóják ismeretes módon tompa, azaz lapos vagy hordóalakú formákból állanak, melyek közepükön átmenő hengeres csővel vannak ellátva, melyen a bójalánc keresztül van húzva. A lánc a bójábjól való kicsúszása ellen fölső végén füles csap segélyével biztosíttatik, mely egyúttal a hajólánc rákapcsolására is szolgál. A hajóláncok a tenger vagy a kikötő fenekén közönséges hajóhorgonnyal vagy betontömbben vannak lehorgonyozva. A találmány ezen bójákat úgy hasznosítja, hogy azokat szabadon mozgó járomgerendával szereli föl, mely a hengeres csőbe szilárdan behelyezett üreges csap fejrészében van ágyazva. A távbeszélő és távirdai kábel a csap üregén át fölfelé van vezetve egy kontaktushoz, mely a forgiat-