52191. lajstromszámú szabadalom • Kévekötő aratógép

— 6 -helyére, az elülső (44) henger pedig a megkötött kévével együtt hátra kerül. A megkötött kéve ekkor a (82) kitolókarok hatása alá kerül, melyek a kévét a kévebefogó hengerből kitolva, a (16) fenéklap (83) kivágása felé terelik, ahol a gépszekrényből a már learatott tarlóra hull alá. Ha a (44) kévebefogó henger helyébe került (45) henger eléggé megtelt, a kévekötő szerkezetet a (80) emeltyű lenyomása által újból működésbe hozzuk, amikor is a (67) nyílásnál lévő (61) tárból ismét a legbelső kötőlemez jő működésbe és hagyja el egyúttal a tárat. A (67) nyílásnál lévő (61) tár ily módon lassanként kiürülvén, gondoskodni kell arról, hogy ezen tár helyéről eltávolíttassák és helyébe új tár kerüljön. A (67) nyílásnál lévő legalsó tár néhány, az ábrázolt kiviteli alaknál három (84) kiugráson nyugszik, amelyek a kévebefogó henger külső (48) köpenyének belső fölületéből nyúlnak a (61) tár útjába. A (61) tárnak, mely vékony acéllemezből készülvén, eléggé rugalmas, normális helyzetében oly alakja van, hogy az említett (84) kiugrásokon nyugszik. Ha azonban a (61) tár két végét egymásfelé közelítve, a tárat kissé összenyomjuk, a tár deformálódik és olyan alakot ölt, hogy a (84) kiugrásokról lecsúszva, azok között leesik. A (84) kiugrások mérete ennek megfelelően van megállapítva. A (61) tár végeinek ezen csekélymérvű egymás felé való szorítását az utolsó kötőlemez végzi. Ezen utolsó kötőlemeznek (77) átmeneti darabjai a lemezvégek kapcsolódásának pillanatában nem lépnek ki egyszerűen a (64) nyúlványok közötti nyílásokon, mint a többi kötőlemezeknél, hanem egy-egy rugalmasan engedő részükkel megragadják a (64) nyúlványokat és ezeknél fogva a (61) tár két végét egymásfelé szorítják mindaddig, míg a szorító erő a rugalmasan engedő rész rugalmasságát legyőzvén, e rész a (64) nyúlványok közül ki nem csappan és ezzel a kötőlemez a tárat el nem engedi. Az említett, rugalmasan engedő rész, amint azt a 9. ábra föltünteti, bét, a kötőlemez fölső és alsó szélének egy-egy (85) kivágásánál alkalmazott, annak helyét kitöltő, de a külső részével a kötölemez széléhez képest kiálló (86) nyelvből áll, mely hüvelyszerű, középső (87) részével egy, két végén a kötőlemezhez erősített torziós rúgóként működő rugalmas (88) pálca középső részéhez van erősítve. A (88) pálca középső része végeihez képest el van csavarva úgy, hogy a pálca rugalmassága a (86) nyelvet, ennek (89) nyúlványánál fogva a kötőlemezhez szorítja és ezzel a (86) lemezt oly helyzetben tartja, hogy annak a (85) kivágást pótló folytatását képezi. A (86) nyelvek e helyzetben a kötőlemez belseje felé forgató erőknek ellenállának, de kifelé forgató nyomásoknak engednek. A kötőlemez végeinek kapcsolódása pillanatában a (86) nyelvek kiálló részei épen a (61) lemeztár (64) nyúlványaihoz érnek, melyek azokat a kötőlemezvégek összehúzásánál elforgatják úgy, hogy a kötőlemez a (64) nyúlványok közötti nyílásokon át kicsappanhat. A (86) nyelveknek kicsappanásuk közben a (64) nyúlványra kifejtett nyomása a (61) lemeztár két végét összeszorítja úgy, hogy a lemeztár az őt alátámasztó (84) kiugrásokról lecsúszik és a kévebefogó henger (68) gyűrűsterének alsó részébe hull. A lehullott tár helyébe súlyánál fogva a fölötte lévő legközelebbi tár kerül úgy, hogy a kévekötés műveletében fönnakadás nem áll elő. A kiürült tárakat alúl a kévebefogó henger köpenyén alkalmazott, a rajzban föl nem tüntetett és eltolható ajtóval elzárható nyílásou át távolítjuk el, míg a kiürült tárak pótlására és pedig a rendes üzem közben is, fölülről ujabb készletben tartott teli tárakat helyezünk a (68) térbe. A megkötött kévét a hátsó, (45) kévebefogó hengerből a (82) kitoló karok távolítják el, melyek egy-egy a belső gépszekrény (14), illetőleg (15) oldalfala mentén ágyazott függőleges (89) tengelyre fölerősített és hátrafelé homorúan meggörbített egy-egy, esetleg több rúdvaspálcából állanak. E pálcák a gépszekrény közepe felé irányított végeikkel a (45) kévebefogó hengernek egy-egy közel a (67) kivágás alatt