52172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés iszapgyűjtők, süllyesztőszekrények és effélék kiűrítésére

rúd csatlakozik amely az (i) csavarorsó segélyével föl s alá mozgatható. A (k) válaszfalon egy szorosan záró (1) tolóka van elrendezve, amely a fogantyúval ellátott (m) vonórúdnál fogva föl s alá mozgatható és az (n) szög segélyével rögzíthető. Az (o) légszelep a (p) karnál fogva kézzel emelhető meg. Az (a) cső légtartalmának kiszívására szolgáló (q) tömlő az (r) csavaros hüvelyhez van foglalva. Az (a) cső (s) gyűrűkkel van fölszerelve, amelyekbe az (a) cső fölhúzására szolgáló láncok vagy effélék akaszthatók. Hogy fölhúzás alkalmával az (a) cső ne ingadozzék és kiszívatás céljából tetszőleges magasságban rögzíthető legyen, a cső mellett (t) vezetőrudak vannak elrendezve, amelyeknek csavarmenetes (~u) részei a csőhöz erősített (v) csavaranyákon haladnak át. A leírt berendezés működési módja a következő : Ha az aknában nagyobb tömegű iszap van, amelyet a nagy mélység folytán nem lehet már kiszivattyúzni, akkor az (i) csacsavarorsjót úgy forgatjuk el, hogy a(d) csapóajtó az (e) nyílásra feküdjék és ezáltal az (a) csövet léghatlanul elzárja. Ekkor ezen csövet az aknába bocsátjuk, minek ^következtében az iszapos folyadék fölszoríttatik és magasabb fölszinre jut. A (b) csőhöz most szivattyúkocsit kapcsolunk egy tömlő segélyével, amelyen keresztül iaz aknában lévő fölszorított folyadék fölszivattyúzható részét kiszívatjuk. Erre az (1) tolókát nyitottt helyzetbe állítjuk és a (q) tömlőhöz szintén egy szívókészüléket kapcsolunk, amelynek segélyével az (a)tartányban légritkítást idézünk elő. Most az (i) orsó megfelelő elcsavarása által a (d) csapóajtót középhelyzetbe állítjuk, mire az (aknában maradt iszaptömeg az (a) csőbe hatol és annak legnagyobb részét kitölti. Az (i) orsó további elcsavarása által az (f) nyílást elzárjuk, az (o) légszelepet megnyitjuk és ezáltal az (a) cső tartalmát légköri nyomás alá helyezzük. Az (a) csőben lévő anyagot aztán a (b) csövön keresztül kiszívatjuk, miközben az egész berendezést darú vagy más Aelőszerkezet /segélyével, amelynek teheimjrgába az (a) cső láncok vagy effélék seg$»ével van akasztva, lassan fölhúzhatjuk és irmodon az (a) cső tartalmát kiüríthetjük. A (k) válaszfal arra szt-^tál, hogy kisebb tömegű iszapos folyadék ef^tén, az (1) tolókának záróheliyzetbe való ilítása és a levegőnek csak az egyik cs^Vekeszből való kiszivattyúzása által a folyadéknak ezen rekeszben magasabbra való Welkedése legyen elérhető, mint ha a t \yadéknak az (a) cső egész belső terét ki Kellene töltenie. Ily miódon az (f) nyíla'f elzárása és egy (a rajzon föl nem tüntet^ ;l segédlégszefep) megnyitása után az ihapnak nagyobb mennyisége szivattyúzhá A ki anélkül, hogy az egész berendezés^-Aaz egész teherrel együtt föl kellene eme. \i. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mély iszapgyűjtők, sllyesztőszekrények és effélék kiürítéséi- \ jellemezve azáltal, hogy az elérhet ' gzívómagasságon belül fekvő folyadék ikiszívatása után az aknában vagy t;

Hányban maradt folyadékba egy léglu|llanul elzárt és a tartány belső bőségénil kisebb átmérőjű üreges testet bocsípmk és az ezáltal fölszorított folyadéki \ kiszivattyúzzuk, a megmaradt mem nséget pedig az üreges testbe szíva1

luk, amelyet ezután elzárunk és üresre adatunk, miközben azt egyidejűleg a Irfi^zívatás megkönnyítése céljából föl j is emelhetjük. I 1 2. Berendezés az 1. igénypontban vé&lti; eljárás végrehajtására, jellemezve a| tal, hogy egy fönt léghatlanul elzárt i üres hengerben egy (b) szívócső van rendezve, amely egy csapóajtóval ellj tott (c) szekrénybe itorkol, míg a (5 csapóajtó mozgatására egy (h) vonórúd szolgál. 3. A 2. igénypontban védett berendezésnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az üres (a) henger egy kívülről beállítható (1) tolókával fölszerelt (k)