52151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az összes mechanikus energiának rationális kihasználására cukorgyárakban és hasonló telepeken

- 2 -nek, vagy például a vízierőnek a mechani­kus munka által el nem fogyasztott energia­feleslegét elektromos energiává alakítjuk át, mely azután elektromos fűtőtestben me­leggé alakíttatik át és ezt a meleget elgő­zölögtetésre, főzésre stb. használjuk. E célra a cukorgyárat az eddig szoká­sos alacsonynyomású kazán helyett, melynek energiája a mechanikus munkához nem kellően használtatik ki, túlhevítős magas­nyomású kazánnal szereljük föl, az ily mó-. don kapott összes gőzenergiát legtökélete­sebb gőzgép segélyével mechanikus mun­kává alkítjuk át, melyet először a gyárban levő gépek hajtására és a megmaradó fölös­leget egy fejlesztőben elektromos áram elő­állítására használunk. A gőzgép fáradt gőzét azután fűtési célokra, például az elgőzö­lögtető testekben hasznosítjuk. A fűtésre és főzésre szükséges további hőenergiát elektromos fűtőkészülékek adják, melyek közvetlen fűtésre, mint például elgőzölög­tető készülékekben, vagy a főzetgőzök túl­hevítésére használtatnak. Az elektromos energiát a generátor szolgáltatja. Könnyen kiszámítható, hogy mily nagy­nak kell a gőzgép teljesítményének lenni, hogy a gyárban a mechanikus munkán kívül még azt az elektromos energia mennyisé­get is szolgáltassa, mely meleggé átalakítva a fáradt gőzzel együttesen a melegítéshez, főzéshez és a cukorlevek elgőzölögtetésé­hez szükséges kaloriaszámot adja. Gőzgép helyet természetesen egy a magas feszültségű gőzt kellőképpen a fűtés és főzés céljára való fáradt gőzzé átalakító, megfe­lelően szerkesztett turbina is alkalmazható. Egy ily turbina kisebb haszonhatással dol­gozik ugyan, azonban elektromosság előál­lítására sokkal nyugodtabban és biztossab­ban jár, ami különösen oly telepeken ad megbecsülhetetlen előny, melyekben az áramterhelés hirtelen változásoknak van kitéve. A csatolt rajz az elektromos fűtőtestek­nek cukorgyárak részére való alkalmazását mutatja néhány kiviteli példában. Az 1—3 ábrák egy lé-előfőzővel biró két­tagú elgőzölögtető állomásnak vázlatát mutatják. A 4. ábra oly elgőzölögtető test vázlata, mely kombinált gőz- és elektromos fűtéssel bir. Az 5. ábra egy folytonos üzemű elgőzölög­tetőkészülék vázlata. Az előfőzővel bíró kéttagú elgőzölögtető állomásnál (1—3. ábrák) az (1) előfőzőben rács- vagy hálóalakú elektromos (2) fűtő­testek rendeztetnek el, melyek az előfőző tengelyére merőleges síkban fekszenek és fölváltva a tartány egyik oldaláról annak csaknem másik oldaláig terjednek úgy, hogy e fűtőtestek a tartányt egy hosszú megtört útra osztják, melyen át a fejlődő gőz a lé­árammal ellentétesen áramlik. Az egyazon tartányfalat érintő összes fütőrácsok közös (3, 4) áramvezetékkel bírnak, míg a másik tartányfalat érintő fűtőrácsok egy másik közös (5, 6) áramvezetékkel bírnak. A lé a fölső (7) csövön át vezettetik be az előfőzőbe és a rácsszerű (2) főzőtesteken átfolyik, mire a megmelegítve és sűrítve az alsó (8) elvezetőcsövön át kifolyik. A endszerint lefelé kúpos alsó előfőzőrész­ben még egy külön (9) elektromo fűtő­test rendezhető el (10, 11) áramvezeté­kével együtt. A fejlődőgőzök az előfőzőből a (12) deflegmátoron át a (13) léfölfogó ké­szülékbe távoznak és ebből az első (14) elgőzölögtető testek (2. ábra) fűtésre elve­zettetnek. Mielőtt ez a gőz belép, még egy külön, elektromos fűtéssel túlhevítőben túl­hevíthető. Az első testből azután a gőzök a (15) csövön át eltávoznak és egy máso­dik (16) testbe (3. ábra) vezettetnek, mimel­lett útközben esetleg egy elektromosan fűtött készülékben túlhevíttetnek. Az elgőzölögtető testekben az elektromos fűtés célszerűen a fáradt gőzfűtéssel illetve a levekből fejlődő gőzfűtéssel kombinál­ható. A (17) elgőzölögtető test (4. ábra) fűtőtere két részre van osztva. A nagyob­bik (18) szakasz a (19) vezetékből vett gőz­zel és a kisebbik (20) szakasz a (21, 22) ve­zetékek által bevezetett elektromossággal fűttetik; a (20) szakasz a fűtőtest tengelyét szimmetrikusan körülveszi, vagy ettől oldalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom