52151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az összes mechanikus energiának rationális kihasználására cukorgyárakban és hasonló telepeken
- 2 -nek, vagy például a vízierőnek a mechanikus munka által el nem fogyasztott energiafeleslegét elektromos energiává alakítjuk át, mely azután elektromos fűtőtestben meleggé alakíttatik át és ezt a meleget elgőzölögtetésre, főzésre stb. használjuk. E célra a cukorgyárat az eddig szokásos alacsonynyomású kazán helyett, melynek energiája a mechanikus munkához nem kellően használtatik ki, túlhevítős magasnyomású kazánnal szereljük föl, az ily mó-. don kapott összes gőzenergiát legtökéletesebb gőzgép segélyével mechanikus munkává alkítjuk át, melyet először a gyárban levő gépek hajtására és a megmaradó fölösleget egy fejlesztőben elektromos áram előállítására használunk. A gőzgép fáradt gőzét azután fűtési célokra, például az elgőzölögtető testekben hasznosítjuk. A fűtésre és főzésre szükséges további hőenergiát elektromos fűtőkészülékek adják, melyek közvetlen fűtésre, mint például elgőzölögtető készülékekben, vagy a főzetgőzök túlhevítésére használtatnak. Az elektromos energiát a generátor szolgáltatja. Könnyen kiszámítható, hogy mily nagynak kell a gőzgép teljesítményének lenni, hogy a gyárban a mechanikus munkán kívül még azt az elektromos energia mennyiséget is szolgáltassa, mely meleggé átalakítva a fáradt gőzzel együttesen a melegítéshez, főzéshez és a cukorlevek elgőzölögtetéséhez szükséges kaloriaszámot adja. Gőzgép helyet természetesen egy a magas feszültségű gőzt kellőképpen a fűtés és főzés céljára való fáradt gőzzé átalakító, megfelelően szerkesztett turbina is alkalmazható. Egy ily turbina kisebb haszonhatással dolgozik ugyan, azonban elektromosság előállítására sokkal nyugodtabban és biztossabban jár, ami különösen oly telepeken ad megbecsülhetetlen előny, melyekben az áramterhelés hirtelen változásoknak van kitéve. A csatolt rajz az elektromos fűtőtesteknek cukorgyárak részére való alkalmazását mutatja néhány kiviteli példában. Az 1—3 ábrák egy lé-előfőzővel biró kéttagú elgőzölögtető állomásnak vázlatát mutatják. A 4. ábra oly elgőzölögtető test vázlata, mely kombinált gőz- és elektromos fűtéssel bir. Az 5. ábra egy folytonos üzemű elgőzölögtetőkészülék vázlata. Az előfőzővel bíró kéttagú elgőzölögtető állomásnál (1—3. ábrák) az (1) előfőzőben rács- vagy hálóalakú elektromos (2) fűtőtestek rendeztetnek el, melyek az előfőző tengelyére merőleges síkban fekszenek és fölváltva a tartány egyik oldaláról annak csaknem másik oldaláig terjednek úgy, hogy e fűtőtestek a tartányt egy hosszú megtört útra osztják, melyen át a fejlődő gőz a léárammal ellentétesen áramlik. Az egyazon tartányfalat érintő összes fütőrácsok közös (3, 4) áramvezetékkel bírnak, míg a másik tartányfalat érintő fűtőrácsok egy másik közös (5, 6) áramvezetékkel bírnak. A lé a fölső (7) csövön át vezettetik be az előfőzőbe és a rácsszerű (2) főzőtesteken átfolyik, mire a megmelegítve és sűrítve az alsó (8) elvezetőcsövön át kifolyik. A endszerint lefelé kúpos alsó előfőzőrészben még egy külön (9) elektromo fűtőtest rendezhető el (10, 11) áramvezetékével együtt. A fejlődőgőzök az előfőzőből a (12) deflegmátoron át a (13) léfölfogó készülékbe távoznak és ebből az első (14) elgőzölögtető testek (2. ábra) fűtésre elvezettetnek. Mielőtt ez a gőz belép, még egy külön, elektromos fűtéssel túlhevítőben túlhevíthető. Az első testből azután a gőzök a (15) csövön át eltávoznak és egy második (16) testbe (3. ábra) vezettetnek, mimellett útközben esetleg egy elektromosan fűtött készülékben túlhevíttetnek. Az elgőzölögtető testekben az elektromos fűtés célszerűen a fáradt gőzfűtéssel illetve a levekből fejlődő gőzfűtéssel kombinálható. A (17) elgőzölögtető test (4. ábra) fűtőtere két részre van osztva. A nagyobbik (18) szakasz a (19) vezetékből vett gőzzel és a kisebbik (20) szakasz a (21, 22) vezetékek által bevezetett elektromossággal fűttetik; a (20) szakasz a fűtőtest tengelyét szimmetrikusan körülveszi, vagy ettől oldalt